Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

A szomszéd füve most nem zöldebb – A foglalkoztatás nálunk javul legjobban

20-64_emplrate2009_2014

Az Eurostat a 20-64 éves korúak foglalkoztatási rátájának 2009-2014 közti növekedését ismerteti regionális szinten a térképen. A piros és rózsaszínű régiókban kisebb volt 2014-ben a foglalkoztatási ráta, mint 2009-ben, azaz ők még nem érték el a válság eleji szintet, a zöldeknél pedig javulás látható.

Hazánk a legzöldebb, 5%-nál nagyobb javulású terület.

S 2015-ben is a legnagyobb javulás nálunk volt.

(térkép: EUROSTAT)

A női foglalkoztatás javulásának üteme változatlanul az egyik legnagyobb Európában az idei első negyedévben is

2016_Q1_ffi-noi rata

A KSH ma nyilvánosságra hozott 2016. évi első negyedéves adatai szerint a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 58,8%, 2,1 százalékponttal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában.

A rátánk ismét csúcson, ilyen magas értékünk soha sem volt korábban. A nők javulása 2012 második negyedévétől az unió legjobbjainak egyike.

50 ezer fővel többen,1 932 ezren dolgoztak ebben a korcsoportban az év elején, s 126 ezren voltak munkanélküliek. A munkanélküliségi ráta 6,1%-ra – 1,8 százalékponttal mérséklődött.

Az inaktívak létszáma a korcsoportban 1 228 ezer, közel 300 ezer fővel alacsonyabb, mint 2010-ben volt.

 

A férfiak foglalkoztatásbővülése 2014-től kezdődően felgyorsult – ahogy ez látszik is az ábrán. Így ők most gyorsabban javulnak hazánkban, mint a nők. Ha azonban az elemzéseinkben nemcsak a nemek közti versengés szítása a célunk, hanem pontos képet szeretnénk adni a munkaerő-piaci trendjeinkről, akkor nem szabad lekicsinylően kezelni a nők uniós átlag két és félszeresét is elérő javulását sem.

A férfiakat a járműipar kimagasló növekedése és az építőipar érzékelhető felébredése húzza és húzni fogja továbbra is. Nekünk sem kell azonban aggódni: a feldolgozóiparban a női létszám is emelkedett, valamint a turizmus és a szolgáltatási ágazatok is bővülnek folyamatosan!

A nők munkaerő-piaci tartalékának nagyobb része inaktív (2015. női foglalkoztatásáról V.)

2015_éves noi munkaeropiaci tartalekA KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár az ötödik, befejező része a sornak.

A szakirodalom munkaerő-piaci tartaléknak tekinti a munkanélkülieket és az inkatívak közül azokat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból mégsem keresnek munkát vagy keres ugyan munkát, de ha találna, két héten belül mégsem tudna munkába állni. Olyan inaktív, aki szeretne dolgozni, de mégsem keres munkát egyrészt az, aki reménytelennek gondolja, hogy talál, valamint az is, akinek van valamilyen fizetett inaktív státusza (pl. GYED, GYES, vagy diák, stb.) s emellett szeretne dolgozni, de a státusza miatt nem jelenik meg a munkanélküli nyilvántartásban.

A férfiaknál a munkaerő-piaci tartalék nagyobb résztét mindig a munkanélküliek teszik ki, míg a nőknél az inaktívak adják a nagyobb tartalékot.

Az utóbbi 10 év legmagasabb munkaerő-piaci tartaléka a nők esetében 2011-ben volt hazánkban, 429 ezer fő. A múlt évben ez a létszám 323 ezer főre csökkent. A 106 ezer fős csökkenésből 28 ezer fő 2015-ben realizálódott. 2011-2015 között a munkanélküliek 69 ezer fővel csökkentek, az inatívak közül dolgozni kívánók pedig alig több, mint felével csupán.

A női foglalkoztatottak létszáma ezidő alatt 186 ezerrel nőtt, tehát ebből is látszik, hogy az idő előrehaladtával nem állandó a munkaerő-piaci tartalék, hisz változik a népesség véleménye.

Ezen oldalról vizsgálva is kijelenthető, hogy a további női foglalkoztatás-bővülés fő forrását az inaktívak jelentik.

A negyvenes és ötvenes éveikben járó nők foglalkoztatása kiemelkedő (2015. női foglalkoztatásáról IV.)

2015_éves foglalkoztatasirata_oteves_korcsoportonként

A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a negyedik része a sornak.

A női foglalkoztatás legrosszabb éve az ezredforduló óta a 2009-es volt. 2009-2015 között a 15-64 éves korcsoportban a női foglalkoztatási ráta 8,2 százalékpontot javult, ami a tagállamok között is kiemelkedő.

A grafikonon látható, hogy minden 20 év feletti ötéves csoport jelentősen javult. Legnagyobb javulás az ötvenes éveikben járóknál, a 20-24 és a 45-49 éveseknél tapasztalható. A 40-59 évesek foglalkoztatási rátája jóval nagyobb, mint az uniós átlag.

Közel 5 százalékpontos elmaradást az uniótól a 20-34 közti korcsoportoknál találunk, ahol a legjelentősebb a kisgyermekesek aránya valamint itt találhatók a már valamilyen szakképzettséggel rendelkező, de még diák státuszú inkatívak is nagyrészt. Ők számos uniós országban legálisan meg tudnak jelenni részmunkaidős foglalkoztatottként. A hazai munkaerőpiac még nem elég rugalmas ehhez a foglalkoztatási formához.

Fontos látnunk, hogy e korcsoportokban sincs jelentős számú munkanélküli, tehát nálunk e csoportok aktivitása is jóval alatta van az unió számos országának. E csoportok bevonása a munkaerő-piacra munkanélküliség csökkentő programokkal nem megoldható.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

A részmunkaidős foglalkoztatott nők száma és aránya tovább csökkent (2015. női foglalkoztatásáról III.)

2015_éves foglalkoztatasirata_reszmunkaidos

A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a harmadik része a sornak. Vizsgáljuk most az adatokat munkaidő szerint.

Az ILO (ENSZ munkaügyi szervezete) definíciója szerint részmunkaidős foglalkoztatott az, akinél a munkaidő nem éri el a heti 36 órás átlagos leterhelést.

Az ábrán a 2014-es teljes munkaidős női létszám népességhez viszonyított aránya alapján állítottam sorba a tagállamokat, s a 15-64 éves korcsoportot vizsgáltam. Látható, hogy 2014-ben hazánk a 9. helyen állt. Mivel a 2015-ös év növekedése teljes egészében a teljes munkaidős csoportban történt – a részmunkaidősök létszáma közel 8 ezer fővel csökkent – így Szlovéniát megelőztük, s Portugália 2014-es teljes munkaidős arányát túlléptük. A 2015-ös portugál arányra várni kell még. Így legalább a 8. helyre várom hazánkat e rangsorban 2015-ben.

Uniós átlag alatti teljes munkaidős arányú országok csoportjában szinte csak az unió centrumabeli és mediterrán tagállamokat találunk, az újonnan csatlakozóknál mindenhol magas a teljes munkaidősök aránya.

Nálunk nem elterjedtek a heti 40 óránál kisebb munkavégzési formák. Az MT is csak a napi 4 órás részmunkaidőben gondolkodik sajnos máig. (Az MT szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez sugallja azt, hogy mást ne kérjen a munkavállaló…) Ausztriában általános dolog, hogy az anyák nagy része péntekenként otthon marad, amíg óvodás vagy bölcsődés a gyermeke. Azaz 4×8=32 órát dolgozik hetente.

A volt szovjet blokk országain kívül ott magas a női foglalkoztatás, ahol kialakultak a rugalmas, részmunkaidős, családbarát foglalkoztatási modellek, s ezek közül a legkevésbé a napi 4 órás foglalkoztatás az elterjedt. Rövidtávú feladatunk tehát a hazai modelleket megalkotni.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

2015-ben a 25 év alatti és az 55 év feletti nők foglalkoztatása javult legjobban (2015. női foglalkoztatásáról II.)

2015_éves foglalkoztatasirata_korcsoportonként

A KSH múlt pénteken nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatait, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a második része a sornak.

Korcsoportonként vizsgálva a fiatal nők foglalkoztatási rátája 1999 és 2009 közti évtizedben megfeleződött. 16,2%-os szintig zuhant, majd stagnált, s igazán látványos emelkedése a munkahelyvédelmi akció 2013-as bevezetésének hatására indult el. Két év alatt 7 százalékpontot javulva 2015-re 23,1%-os foglalkoztatási rátájú a 15-25 éves korcsoport.

Az Uniós átlag 2008-2013 között 4%-os csökkent, jelenleg nagyon kicsit emelkedik, de inkább csupán stagnál.

A foglalkoztatás szempontjából legjobb korcsoport, a 25-54 éves nők foglalkoztatási rátája 2011-től folyamatosan emelkedik, négy év alatt összesen 7,8%-ot, míg az unióban nem egészen 1%-ot csupán. Jelenleg jóval az uniós átlag felett járunk: e korcsoportban 74,4% dolgozik. E növekedést jelentősen befolyásolták a munkahelyvédelmi akció szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók és a kisgyermekesek után járó kedvezményei, valamint a GYED extra keretében a GYED mellett legálisan munkát vállalók megjelenése a munkaerő-piacon.

Az 55 felettiek az unióban is intenzíven javulnak. A magyar növekedés kicsivel jobb e csoportban az uniós átlagnál. Itt szintén a nyugdíjkorhatár emelkedése mellett a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek hatása is érezhető.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

2015-ben 1,9%-ot javult a női foglalkoztatás Magyarországon (2015. női foglalkoztatásáról I.)

2015_éves foglalkoztatasirata

A KSH nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatait, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A múlt év folyamatit több bejegyzésben tervezem feldolgozni, kezdjük is:

A 15-64 éves korú nők foglalkoztatási rátája a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas: 57,8%, ami éves szinten 1,9 százalékpontos javulást jelentett a múlt évben, s 2010 óta 7,6 százalékpontot növekedtünk.

2015-ben éves átlagban 1 millió 911 ezer nő dolgozott ebben a korcsoportban, 44 ezerrel többen, mint előző évben, s közel 200 ezerrel többen, mint 2010-ben.

Az unió éves adatait még nem ismerjük, csak az első 3 negyedévet adta még ki az EUROSTAT. Ezekből szakértői becslésem szerint 60,5% körülire várhatjuk az unió átlagát. Így már 3%-on belülre közelítettük meg. 5 éve még háromszor ilyen távol álltunk, 8,7 százalékponttal voltunk lemaradva.

A nőknél a múlt évben a versenyszféra ágazatai közül a „szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (I)” ágazat női foglalkoztatása javult a legnagyobb mértékben, 15 ezer fővel.

 

 

A foglalkoztatás javulása elsődlegesen az inaktivitás csökkenésből fakad

2015Q4megoszlás

A munkaerő-piac legfontosabb fogalmainak tisztánlátáshoz segítségként készítettem a fenti ábrát.

2010 előtt egész Európa, benne mi is, elsődlegesen a munkanélküliség kezelésére fókuszáltunk. Ezért is hívta akkor a városi humor Munkanélküliségügyi Minisztériumnak a terület akkori csúcsszervét.

2010 tavaszán szinte egyszerre helyeződött át a fókusz a foglalkoztatásra hazánkban és az unióban.

Így a 2010 előtti 2,6 milliós inkatív létszámot öt év alatt hatszázezerrel sikerült csökkenteni. Jelenleg a korcsoport 69%-a aktív, akkor 60-62% volt csupán. Európa legjobb foglalkoztatással bíró délnémet régióiban azonban több, mint 80% az aktívak aránya. Ott számos fiatal diák és kisgyermeket nevelő nő dolgozik heti 2-3 napot legálisan részmunkaidőben. Nálunk elenyésző a részmunkaidős atipikus foglalkoztatottak aránya, ők mind inkatív státuszúak.

Az inaktívak számának előbb említett hatszázezer fővel történő csökkenése mellett öt év alatt a foglalkoztatottak száma ötszázezerrel nőtt, a munkanélküliek száma pedig 174 ezerrel csökkent. (A 15-64 éves teljes népesség is több, mint kétszázezer fővel csökkent.)

A számok mutatják, hogy a foglalkoztatás bővülésünkhöz kisebb létszámmal járult hozzá a munkanélküliség csökkenése és többel az kisebb inaktivitás.

Tovább javult a foglalkoztatás 2015. IV. negyedévében – noha Magyarország továbbra is kétpólusú

2015Q4terkep_grafikon

A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,2%-ot javult a foglalkoztatási rátánk, s 1%-ot a munkanélküliségi rátánk. A 64,8%-os foglalkoztatásunk alapján az unió középmezőnyében, a 6,2%-os munkanélküliségünkkel pedig a jók között vagyunk.

Már 3 régióban jobb a foglalkoztatás, s csupán Észak-Alföldön rosszabb a munkanélküliség, mint az unió átlaga.

Az elmúlt öt évben Észak-Magyarország és Észak-Alföld utolérte Dél-Dunántúlt, s így mindhárom régió 60%-ra növekedett. E javulással már egyetlen régiónk sem uniós sereghajtó. (Talán emlékszünk rá, hogy nemrégiben még 4 hazai régiónk is benne volt az unió foglalkoztatási szempontból legrosszabb 20-as csoportjában, ma már mindannyian kiléptek e kétes dicsőségű klubból.)

E három 60%-os régiónk mellett a másik pólust a három 69%-os régiónk alkotja. Öt év alatt Közép-Magyarország előnye elolvadt, sőt jelenleg Közép-Dunántúl át is vette a vezető szerepet, ugyan csak hajszálnyi előnnyel. Az uniós átlagnál is magasabb mutatójú régióink igazi problémája már a mobilizálható munkaerő hiánya, s kisebb feladatot jelent náluk a munkanélküliség. A régiók egyre több megyéje érte el a teljes foglalkoztatottságot jelentő 3%-os munkanélküliségi szintet.

Hazánkban is egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. (Emlékszünk a 2010-es közgazdasági Nobel díjra?)

Térségünk metropoliszaiban Budapesten javult legjobban a foglalkoztatás

metropolis_regiok_foglalkoztatasa_2014

2010-2014 között a Közép-európai mertopolisz régiók közül Budapesten javult legjobban a foglalkoztatás. A 6%-os foglalkoztatási ráta emelkedés kimagasló, s az eddig publikált adatok szerint 2015-ben is folytatódik, további 1,5%-os növekedés várható.

2010-ben a térségben minden nagyváros megelőzött bennünket, még Bukarest és Kolozsvár is. 2014-ig Bécs és Ljubjana kivételével mindegyik városban javultak a munkaerő-piaci mutatók. Budapest a gyors növekedésnek köszönhetően felzárkózott, sőt már meg is előzi Bécset.

Bécshez viszonyítva Budapest már csak a kisgyermekes nők foglalkoztatása terén van lemaradva, de e szegmensben jelentősen.

(Metropolisz régiónak az Unió a nagyvárost és az azt körülvevő megyét tekinti. Ez Budapest esetében éppen megegyezik a Közép-Magyarországi régióval, más városoknál nem mindig jelenti a NUTS2 szintű régióját.)

Mikrofinanszírozással a fővárosért – Magyar Hírlap

A versenyszféra gazdasági teljesítményének húsz százalékát termelik meg a „kicsi” cégek

Szajlai Csaba – 2016.01.25. 01:12

A legutóbbi két év a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) több mint húszéves történetében olyan megújulást, innovációt jelentett, amilyenre korában nem volt példa – állítja Szalai Piroska, a BVK kuratóriumának elnöke. A szakember úgy tartja, az innovatív vállalkozásfejlesztés és a nonprofit mikrofinanszírozás révén egyre több budapesti vállalkozáshoz jutnak el.

Nők a „férfiasnak tekintett területeken”

elektronikai ágazat női foglalkoztatása 2014

járműgyártási ágazat női foglalkoztatása 2014

A HR Portál mai cikkében ír arról, hogy a „kifejezetten férfiasnak mondott gazdasági területeken, gyártásban, műszaki szakmákban is egyre erőteljesebben keresik a női munkavállalókat.” Az elektronika és a gépjárműgyártás területéről bemutatott két program (Mercedes és a Schneider Electric) mellett épp egy olyan szakértőt sikerült megtalálni az újságírónak, aki bizonyára nem tudott utánanézni a területet leíró objektív statisztikáknak. Így aztán szubjektív negatív élményeire alapozva úgy festette le a hazai munkaerő-piacot, mintha „a fejlett világból” jövő „nemzetközi hátterű vállalatoknak” kellett volna a magyar gazdaságba „beszivárogtatni” azt a szemléletet, hogy a „férfiasnak tekintett területeken” nők is dolgozzanak. S a női munkaerőt vagy a szerinte „nagyobb eséllyel korrumpálható” férfiak ellenében veszik fel a cégek, vagy fiatal korban a „külső adottságaik” miatt. Continue reading

Jelentősen csökkent, de még mindig sok az inkatív

inaktivitas_megyenkent_2015Q3

A korábbi bejegyzésekben láttuk, hogy az élvonalbeli megyéink munkanélküliségi rátája az unió legjobbjai közt van már, míg a foglalkoztatási rátája még csak közepesnek mondható. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy hazánkban még mindig sokan vannak inkatív státuszban.

Az unió átlagos inkativitási arányánál csupán Budapest és Vas megye volt alacsonyabb 2015. szeptemberében.

A legaktívabb svéd és német területeken 20% alatti az inaktívak aránya a 15-64 éves korcsoportban. Ott mindenhol sokkal rugalmasabb a munkaerő-piac, azaz sokkal több részmunkaidős – heti 2-4 napot dolgozó – fiatalt (többnyire második képzettségét szerző diákot) és kisgyermekes nőt látunk az aktívak között. A távmunkában dolgozók arányában az unió átlagához közel állunk.

Németországban és Svédországban magas az aktivitás és kevés gyermek születik, s nem is vágynak többre a fiatalok. Emiatt rohamosan szűkül a munkaerő utánpótlás belső forrása. Ezért kívánják a külső forrásaikat is mozgósítani (kelet-európai országok erőforrásainak elszívása és a migránsok közül a legjobb foglalkoztatási potenciállal rendelkezők lefölözése).

Nálunk egészen más a helyzet! Alacsony az aktivitás és kevés gyermek születik ugyan, de sokkal többet terveznek a fiataljaink. Tehát nálunk van potenciális belső utánpótlás. Egyrészt még van lehetőség a termékenységi ráta növelésére, másrészt a fiatalok és a kisgyermekesek esetében az inkatívak számának csökkentésére.

Teoretikusan számolva, ha minden megyénk elérné a felső-bajorországi aktivitási (80,9%) és munkanélküliségi (2,5%) szintet, akkor több, mint kilencszázezerrel többen, azaz 5 millió 150 ezren dolgoznának. Akkor a 15-64 éves korcsoportbeli inkatívak száma a jelenlegi 2 millió főről 1 millió 85 ezer főre csökkenne. (2010 hasonló időszakában még 2 millió 536 ezer fő volt.)

Úgy gondolom, a mostani inkatívjaink könnyebben bevezethetők a magyar munkaerő-piacra, mint azok a migránsok, akikkel nyáron találkozhattunk az ország több pontján. (S most ezt a kérdést csakis szigorúan a munkaerő-piac oldaláról közelítettem meg!)

Még családbarátabbá, rugalmasabbá kell formálódni a munkaerő-piacunknak azért, hogy a fiatalok és a kisgyermekes nők közül több olyannak legyen lehetősége legálisan munkát vállalni, akik egyszerre szeretnének tanulni és dolgozni vagy gyermeket nevelni és dolgozni.

Szeptemberben már 6 megyénkben jobb volt a foglalkoztatás az Unió átlagánál

foglalkoztatas_megyenkent_2015Q32015. III. negyedévében először van olyan megyénk, amelyben a foglalkoztatási ráta 70% feletti. Vas megyében a 15-64 évesek 71,4%-a legálisan foglalkoztatott. Öt évvel korábban, 2010 ugyanezen időszakában még itt is csupán 58,2% volt ez az arány, s akkor még három megyénkben is a korcsoport felénél kevesebben dolgoztak.

Kimutatható, hogy az ország minden területén nagyon jelentős javulás történt. Vas megye, a legjobb megyénk sincs azonban még az unió élvonalában. Miért? A következő bejegyzésben megmutatom.

Család és munka: a női foglalkoztatás összehasonlító elemzése – Polgári Szemle

(A Polgári Szemle 2015. (11. évfolyam) 4-6. számban megjelent írás)

A szubjektív biztonságérzet fontos összetevője a munkahelyi kilátás. Akik nem érzik biztonságban magunkat, azok nagyobb számban halasztják el a gyermekvállalást. Így a fiatalok és a nők foglalkoztatása, munkaerőpiaci helyzetének javítása pozitívan befolyásolja a családok szubjektív biztonságérzetét, ezáltal elősegíti a termékenység növekedését. A 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája a csatlakozásunk utáni első években hazánkban stagnált. Leszakadtunk Európától, 2009-ben már a nők kevesebb mint felének volt csak lehetősége dolgozni. A 2010-ben hatalomra kerülő polgári kormány legfontosabb céljává tette a foglalkoztatás javítását úgy, hogy a munkaerőpiac családbarát jellegét is javítani kívánta. A csatlakozásunk első öt évének sereghajtójából a második öt év éllovasává váltunk.

tovább a cikkre…

Hol tartunk a teljes foglalkoztatásban?

munkanelkuliseg_megyenkent_EU28_2015Q3

Teljes foglalkoztatásról a szakirodalom akkor beszél, ha az adott területen a munkanélküliségi ráta 3% alatt van. (Egyes megengedőbb írásokban 5% alatt.)

2014. negyedik negyedévétől van hazánkban 3% alatti munkanélküliségű megye: Győr-Sopron megye, s 2015. harmadik negyedévben Vas megye is már szigorúbb értelemben vetten teljes foglalkoztatással bír. (Érdemes emlékeznünk rá, hogy 2010. hasonló időszakában még e megyéinkben is 7% volt a munkanélküliségi ráta.) 3% alatti mutatója Közép-Európában csak Prágának illetve egyes bajor és baden-württembergi régióknak van.

Ha nem vagyunk ennyire szigorúak, akkor Fejér, Zala és Veszprém megye is teljes foglalkoztatottságú területnek tekinthető. Szeptemberben pedig már csupán 3 megyénkben, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Beregben mértek az uniós átlagnál magasabb munkanélküliséget.

Jó lenne, ha 2016-ban az országos rátánk 5% alá csökkenne!

Felzárkózott hazánk az írekhez, belgákhoz

(Magyar Hírlap 2015. október 19.)

Nyár végére a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája hazánkban 56,7 százalékra emelkedett, ami épp ugyanekkora Írországban és Belgiumban is az Eurostat adatai szerint. Ilyen közel még nem voltunk az uniós átlaghoz – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri tanácsadója.

tovább a cikkhez….

Az üzlet nagyasszonyai Bécsben

Az üzlet nagyasszonyai Bécsben címmel magyar üzletasszonyok számára rendezett külgazdasági napot a Bécsi Magyar Nagykövetség október 5-én, hétfőn. Hajas Gábor követ úr köszöntője után Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke és a nemzetgazdasági miniszter női foglalkoztatási tanácsadója a női vállalkozások szerepét elemezte Magyarország, Ausztria és az Unió gazdaságában és foglalkoztatásában.

tovább…

Kreatív és kézműves vállalkozások a növekedés útján – Budapest Design Week

Innovatív finanszírozási lehetőségekkel, ingyenes tanácsadási és vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal, a külpiacra lépést segítő programokkal ismerkedhettek meg a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kreatív és kézműves vállalkozások növekedési lehetőségei a budapesti jó gyakorlatok tükrében címmel rendezett workshopjának résztvevői október 1-én, csütörtökön. A rendezvényen sikeres magyar kreatívipari vállalkozónők is bemutatták kollekcióikat és meséltek vállalkozásuk történetéről.

A Budapest Design Hét ideje alatt tartott rendezvény első kerekasztal beszélgetésének résztvevői a kreatív és kézműves vállalkozások külpiacra lépési lehetőségeit elemezték.

A beszélgetés kezdetén Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke elmondta, hogy 2012-2014-ben a közalapítvány két uniós programban is részt vett, az egyik a fiatal vállalkozók, a másik a kézművesiparbeli vállalkozások fejlesztéséről szólt. „Bár a projektek lezárultak, ez a két célcsoport továbbra is a BVK fókuszterületei közé tartozik. Nem csak figyelemmel kísérjük a kézműipari kreatív vállalkozások életét, hanem igyekszünk számukra olyan lehetőségeket nyújtani, amelyekkel a későbbiekben hatékonyan tudnak élni, emellett szeretnénk bemutatni ezeket a vállalkozásokat, jó gyakorlatokat hazai és nemzetközi színtéren is.”

tovább …

Sikeresen mutatkoztak be a magyar startup-projektek Tel-Avivban

Forrás: MTI

Sikerrel szerepelt a Tel-Avivi DLD (Digital Life Design) innovációs fesztiválon tíz magyar kezdő technológiai projekt. Magyarország izraeli nagykövetsége kezdeményezte és szervezte a feltörekvő magyar vállalkozások megjelenését a világ egyik legjelentősebb innovációs fesztiválján, ahol kedden külön szekcióban mutatkoztak be a magyar projektek, főként izraeli befektetők előtt.

Az idén másodszor szerepel itt Magyarország külön a hivatalos program részeként. Szakmai partnerként három magyar szervezet csatlakozott a delegáció kialakításához: a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., valamint a Design Terminal. Együtt tíz, nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar startupot választottak ki. A szervezetek a szakmai szempontok alapján zsűrizett legjobb cégek közül azokat segítették a bemutatkozás lehetőségéhez, amelyeknek az izraeli befektetői környezethez igazodó projektjeik voltak.

Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke, az MTI tudósítójának elmondta, hogy nem először hirdettek meg startup-pályázatot, több közép-európai várossal közösen már részt vettek egy hasonló európai uniós kezdeményezésben, a Be Smartban, és az ott kialakított módszerek segítségével gyorsan ki tudták választani a főváros legfelkészültebb vállalkozásait.

Azbej Tristán, technológiai tudományos attasé kiemelte, hogy a kiváló, világszínvonalú ötletek mellett komoly kihívást jelent a magyar cégeknek a globális piacon való megjelenés, a remek projektek sikeres üzletté változtatása. “Az izraeli high-tech iparnak éppen ez az egyik erőssége, ezért látom fontosnak, hogy a kezdő magyar vállalkozók megismerjék és tanulhassanak az itteni gyakorlatból” – mondta.

 

tovább…

A gyed harminc éve „versenyképes”

A családok anyagi biztonságához hozzátartozik, hogy mindkét szülőnek van munkája Szalai Piroska miniszteri biztos szerint

Szajlai Csaba – 2015.07.20. 23:43

A családi adókedvezmény bevezetése és a javuló munkaerő-piaci helyzet jelentősen hozzájárul a gyermekvállalási hajlandósághoz – jelentette ki lapunknak Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa, aki a gyermekgondozási díj (gyed) harminc évvel ezelőtti bevezetésének apropóján állítja, hogy a gyermekgondozási díj intézménye továbbra is a lehető leghatékonyabb eszköz: egyszerre javítja a kisgyermekes anyák foglalkoztatását és a termékenységi rátát.

A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei jobbak – állítja Szalai Piroska 

– Pontosan harmincéves a gyed. Mennyire tudott a gyermekgondozási díj intézménye versenyképes lenni az akkori Európában?

– A gyed harminc évvel ezelőtt a leghatékonyabb eszköz volt egész Euró­pában, akkor maga mögé utasította az e területen élenjáró észak-európai országokat is. Akkor még elegendő volt szociálpolitikai eszközzel beavatkozni. Aztán a piacgazdaságra történő áttérés idejétől már kevésnek bizonyult. Az Orbán-kormány volt az első, amely e hatékony szociálpolitikai eszközbe beletett egy foglalkoztatáspolitikai szálat is. Bizton állítható tehát, hogy a gyed megújult a harmincadik születésnapjára, s továbbra is a lehető leghatékonyabb eszköz, egyszerre javítja a kisgyermekes anyák foglalkoztatását és a termékenységi rátát.

– Tegyünk egy történeti áttekintést az évforduló apropóján. Annál is inkább, mert ez volt az az ellátási forma, amelyet leginkább és legtöbbször megnyirbáltak, sőt ki is iktatták a rendszerből.

– A termékenységi rátánk az ötvenes évekbeli Ratkó-korszakot követő időszak csúcsértékét 1975-ben érte el: 2,35 volt, és 1984-re 1,75-re esett vissza ez a mutató. Ezt az évtizedes zuhanást megállítandó hozták létre 1985-ben a gyedet, amely táppénzjellegű jövedelemarányos ellátás, az átlagkereset 65-75 százaléka volt. Bevezetésének évében azonnal 4841-gyel több gyermek született, a termékenységi ráta pedig egy év alatt egytizeddel nőtt, 1,85-re emelkedett, s 1991-ig ezen a szinten is maradt. A piacgazdaságra áttérés a munkanélküliség elhatalmasodásával járt, 1990-ben még az első munkahelyet keresők 2,8 százaléka volt munkanélküli, 1993-ra már 63,1 százaléka lett az, s ezzel együtt a termékenységi rátánk is zuhanni kezdett, ahogy szinte az összes rendszerváltó országban. A kilencvenes évek elejétől a családok számára a legnagyobb kockázatot a foglalkoztatotti státusból kilépő, évekre inaktívvá váló anya munkahelyének a gyermekgondozási idő alatti megtartása jelentette. Míg az anyák jövedelemkiesését, azaz a szociális problémát kiválóan kezeli a gyed, a munkahelymegtartás esélyét, a foglalkoztatási gondokat 2014-ig nem tudta csökkenteni.

 

folyatás…

A magyar női foglalkoztatás legsikeresebb időszaka

2014-ben hazánkban a női foglalkoztatás 3,3%-ot javult. 8 év óta nem volt ilyen mérvű bővülés az unió egyetlen tagállamában sem. Növekedésünk a múlt évben négyszer gyorsabb volt, mint az unió átlaga. A javulás a magas bázisértékhez képest 2015 első négy hónapjában 1,8%-os szinten folytatódik tovább, így április hónapban a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája először érte el az 57%-ot. Beérett a 2013-ban kezdődő Munkahelyvédelmi Akció és a 2014-ben indított GYED extra.

A tanulmány letölthető: A NŐI FOGLALKOZTATÁS LEGSIKERESEBB IDŐSZAKA

Állásbörzét rendez a BKIK a fővárosban

Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke a sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy hamarosan megjelenik a főváros gazdaságélénkítési és munkahelyteremtési stratégiája, amely segíti a foglalkoztatást.

A közalapítvány kuratóriumának elnöke rámutatott arra, hogy Budapesten a kkv-k a versenyszférában az alkalmazottak 69 százalékát foglalkoztatják.

Tovább…

Cél, hogy a nőknek ne kelljen választani a család és a karrier között – Budapesti Vállalkozásfejlesztési Fórum nőnapi rendezvénye

Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke elmondta: a kkv-k a világ minden pontján a gazdaság, munkaerőpiac stabilitását adják. Magyarországon a kkv-k hangsúlyosabb szereplői a gazdaságnak, mint számos más uniós tagállamban. Bár hozzájárulásuk a hazai össztermékhez 55 százalék volt 2013-ban, ami kissé az uniós átlag alatt van, azonban a foglalkoztatáshoz 73 százalékban járultak hozzá a magyar kkv-k, míg az uniós átlag 66 százalék.

Tovább…

Jelentősen javultak a szegénységi mutatók

forrás: www.kormany.hu – 2014. december 16. 14:19

Jelentősen javultak hazánk szegénységi mutatói 2013-ban az EUROSTAT és a KSH módszertana és mutatója szerint. Míg korábban, 2007-2011 között folyamatosan romlottak az adataink, 2012-ben, a kormány intézkedéseinek köszönhetően már elérkezett a fordulat – írta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztosa a Napi Gazdaság című újságban megjelent tanulmányában.

Tovább…

Rekordszintre bővült a nők foglalkoztatása

forrás: Magyar Nemzet, 2014. november 19., szerda 08:59, frissítve: szerda 09:32 , szerző: Vass-Gabay Dorka

Magyarországon csaknem kétmillió nő dolgozik, ami 56,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, azaz több mint 3 százalékkal nőtt ez az érték. A korábbi, a második negyedévet összegző adatok szerint egy uniós országra sem jellemző ilyen mértékű emelkedés, amelyet hazánk az elmúlt időszakban elért. Az első három negyedév adatai pedig előrevetítik, hogy az idei éves mutató kimagasló lesz.

tovább…

Tényleg biológiai csoda történt?

A pénteki nyilatkozatom után egyesek biológiai csodát vélnek felfedezni abban, hogy a januártól életbe lépett GYED extra hatására nemcsak 9 hónappal később, azaz szeptember után tapasztalunk születésszám emelkedést, hanem már az év első nyolc hónapjában is.

A csodát bizony nem a biológia okozza! Mert a kívánt, de halogatott gyermekek születéséről a döntéseket a családok nemcsak a törvény kihirdetése után hozták meg. Már 2013 május elejétől folyamatosan hírt adott a média arról, hogy készül egy kisgyermekesek helyzetét javító intézkedéscsomag. A 2013 május után megfogant babáknak 2014. február után kell megszületniük – s mily meglepő, épp 2014. márciustól született jelentősen, összességében több, mint 1600 fővel több gyermek. S remélem a szeptember után születő, a törvény kihirdetése után fogant gyermekek is többen lesznek, mint az előző években.

Bízom benne, hogy a GYED extra a Malcolm Gladwell-i fordulópontnak (Tipping Point) bizonyul.

Jelentősen emelkedett a gyed

2014. augusztus 20. 11:06

A havi átlagos gyermekgondozási díj (gyed) 6,2 százalékkal nőtt 2012-2013-ban, ez a kisgyermeket nevelő családok számára 2009 óta mintegy 20 ezer forinttal, a maximális juttatásra jogosultak esetében pedig csaknem 40 ezer forinttal magasabb juttatást jelent 2010-hez képest – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

Tovább…

Sikeres a GYED Extra – Egyharmaddal több kisgyermekes anya jött vissza dolgozni

Forrás: www.kormany.hu, 2014. augusztus 8. 11:38

A KSH 2014. II. negyedéves adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 37%-kal nőtt azon dolgozni visszatérő nők száma, akik korábban anyasági ellátásban részesültek, vagy családjukat látták el – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium női foglalkoztatás javításáért felelős volt miniszteri biztosa.

Tovább…

Szalai Piroska: Demográfiai fordulat a százéves minimumértékek után

(Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2014. 05. 07. 11:15:00)

Komoly összefüggés van a női foglalkoztatási és a demográfiai adatok között, ha ugyanis növekszik a foglalkoztatás, azzal a családok biztonságérzete is javul, és emelkedik a születések aránya is – erről beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos.

Tovább…

A magyar munkanélküliség csökkent leginkább

(forrás: http://www.hirado.hu | MTI | 2014. 05. 03. 09:50:00)

Az Európai Unió tagállamai közül az elmúlt egy évben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a nők munkaerő-piaci helyzete javításáért felelős volt miniszteri biztosa szombaton az MTI-t .

Az Európai Unió tagállamai közül az elmúlt négy évben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség – tájékoztatta szombaton az MTI-t a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a nők munkaerő-piaci helyzete javításáért felelős volt miniszteri biztosa.

Az unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint ugyanis az elmúlt 12 hónapban csak tíz ország tudta csökkenteni a munkanélküliséget, háromban stagnált, 15 tagállamban pedig növekedett az állástalanok száma – közölte Szalai Piroska.

Mint elmondta: az Eurostat által kiadott közlemény szerint Magyarország teljes szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája 2014. februárban 7,9 százalékos volt, ami 3,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10 tagállamban alacsonyabb a munkanélküliség mértéke, mint Magyarországon, illetve a magyar adat lényegesen kedvezőbb a 10,5 százalékos uniós átlagnál.

Különösen kedvező, hogy valamennyi tagállam közül Magyarországon csökkent a leginkább az ifjúsági és a női munkanélküliség. A 25 év alatti fiatalok körében 20,7 százalékra, a nők esetében pedig 8,3 százalékra mérséklődött az állásnélküliek aránya; mindkét adat kedvezőbb, mint az uniós átlag – sorolta a volt miniszteri biztos.

Szalai Piroska úgy vélekedett, hogy a munkanélküliség 2013-2014-es mérséklődésében jelentős szerepet játszottak azok a járulékkedvezmények, amelyek bevezetését a Munkahelyvédelmi Akcióterv tette lehetővé.

Szalai Piroska köszöntőt mond a SMART Vállalkozásfejlesztési konferencián

(forrás: www.kormany.hu 2014. április 15. 17:21)

Magyarországon kiemelten hangsúlyos terület a kkv-k fejlesztése, azon belül is a fiatal vállalkozók támogatása – mondta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos a SMART Vállalkozásfejlesztési konferencián.

A budapesti tanácskozáson hat közép-európai ország szakemberei vitatják meg a fiatal vállalkozások előtt álló problémákat. Szalai Piroska, aki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke is, emlékeztetett: a magyar GDP 56 százaléka 2011-ben a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető, valamint a foglalkoztatottak 74 százaléka dolgozott náluk.

Úgy vélekedett, hogy az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy hogy lehet egyszerre a foglalkoztatást bővíteni és a demográfiai problémákban is előrelépni.  A friss Eurostat adatok azt mutatják, hogy utóbbi területen nagyon hasonlóak Közép-Európa országainak problémái. Ezt támasztja alá, hogy a német, osztrák, cseh, szlovák és a magyar termékenységi mutató is alacsonyabb az EU átlagánál. A kormány család- és szociálpolitikai lépéseinek köszönhetően sikerült Magyarországon emelni ezt a rátát, 2012-13-ban 1,34 százalékra emelkedett a mutató, ami benne van az elmúlt 15 év három legjobb értéke között – húzta alá Szalai Piroska.

A fiatalok foglalkoztatási rátájáról szólva elmondta, hogy Magyarországon a válság alatt kezdődött el a csökkenés, de az elmúlt két-három évben ezt sikerült megállítani, és már közelíteni tudtunk az európai átlaghoz.

A fiatal vállalkozók száma Közép-Európa minden országában csökkent az elmúlt években, de vannak pozitív jelek is. Szalai Piroska reményét fejezte ki, hogy ezt a negatív folyamatot meg lehet fordítani, ehhez a civil, önkormányzati, állami szereplők összefogása, valamint erős kormányzati szerepvállalás szükséges – tette hozzá.

 

A szakpolitikus szerint minden eszközzel segíteni kell a fiatalokat abban, hogy sikeres vállalkozásaik legyenek. Ez Európa, Közép-Európa és Magyarország számára is elengedhetetlen – hangsúlyozta Szalai Piroska.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Nők a nemzetgazdaságban. 22 éves csúcson a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája 2013-ban Magyarországon – Polgári Szemle

(A Polgári Szemle 2014. (10. évfolyam) 1-2. számában megjelent írás)

2012-ben 20 éves csúcsra emelkedett a 15–64 éves korú nők foglalkoztatási rátája Magyarországon. A nők 52,1%-a dolgozott, korábban 1992ben mértek ennél magasabb értéket. 2013-ban tovább bővült a női foglalkoztatottak köre, s valószínűleg meg fogja haladni az éves ráta az 1992-es 52,3%-ot is. Becslésem szerint 52,8% körülire várom. 2013 augusztusától folyamatosan 1,8 milliónál több a női foglalkoztatotti létszám hazánkban. Majdnem százezerrel többen dolgoztak ezekben a hónapokban a nők, mint az előző kormány hasonló időszakában, 2009-ben. A kisgyermekes nők foglalkoztatása először bővült hét év óta 2012-ben: 15 ezerrel többen dolgoztak közülük, mint az előző évben, s 2,1%-kal nőtt a rátájuk. Az Unió többi tagországához viszonyítva továbbra is alacsony még a nők foglalkoztatása Magyarországon. Bővülésünk a legnagyobbak közé tartozik, 2012-ben a 4. legnagyobb növekedést értük el, s mindezt olyan gazdasági környezetben, amikor még mindig 10 országban csökken a foglalkoztatás. A foglalkoztatás bővülése 2012ben együtt járt 59 ezer fős, 1,5%-os inaktivitáscsökkenéssel és 2 ezer fős, 0,3%-os munkanélküliség-csökkenéssel. Mind a teljes munkaidősök (1,2%) mind a részmunkaidősök (0,3%) korcsoporthoz viszonyított aránya nőtt. Nálunk az ipar és a szolgáltatások ágazataiban több nő dolgozik, mint az Unióban. Legnagyobb többlet a feldolgozóiparban mutatható ki, tehát nemzetközi összehasonlításban a horizontális szegregáció az átlagnál kisebb. 2011-ben a nők aránya a vezetői munkakörökben 41%, a második legmagasabb az uniós országok között. Ezzel az egyik legalacsonyabb vertikális szegregációjú ország vagyunk. A nemek közti fizetési különbségek terén az OECD mérése szerint 2003 és 2009 között nálunk volt a legkisebb fizetéskülönbség az általuk, az ENSZ statisztikai szervezete által mért országok közül. 2010-ben is dobogósok voltunk, mindössze 0,3% eltéréssel az elsőtől.

tovább a cikkre…

Intenzív növekedés a női foglalkoztatásban

A KSH gyorstájékoztatójának adatai szerint a nők foglalkoztatási aránya a 2010 februári 50%-ról 54,7%-ra emelkedett, azaz ma magasabb a női foglalkoztatási mutató, mint négy éve a férfiak és a nők együttes rátája volt. Az előző kormány 2010-es hasonló időszakához viszonyítva 129 ezer fővel több nő dolgozik a 15-64 évesek korosztályában hazánkban, és 200 ezerrel több férfi.

Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos szerint ilyen intenzív növekedés soha nem történt korábban Magyarországon.

A jelenlegi kormány foglalkoztatáspolitikája meghozta gyümölcsét: a nevezett korcsoport foglalkoztatási mutatója 5,8%-kal (54,6%-ról 60,4%-ra) emelkedett a négy évvel ezelőttihez képest, ezen belül a nők esetében 50%-ról 54,7%-ra.

A bővülés csak 30%-ban – nők esetében 22%-ban – a munkanélküliek számának csökkenéséből fakadt, hisz a négy év alatt összesen 100 ezer fővel csökkent a munkanélküliek létszáma, ebből 29 ezer fővel a nőké. A különbözetet, azaz a bővülés nagyobb részét az adta, hogy jóval kevesebben szorultak ki a munkaerőpiacról, és váltak inaktívvá 64 éves koruk előtt, mint korábban. Összességében 229 ezerrel több a gazdaságilag aktívak száma, mint 2010-ben, és ebből 100 ezerrel több a nők száma.

A munkahelyek nagyobb arányú megtartásában egyértelműen a munkahelyvédelmi akció járulékkedvezményeinek hatása mutatható ki, amit már közel 800 ezer munkavállaló, azaz minden ötödik foglalkoztatott után tudnak érvényesíteni a munkáltatók. E mellett az elsődleges piacon új munkahelyek is létrejöttek, hisz 329 ezer főnél jóval kevesebbel bővült a közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók azon köre, amit a munkaerő-piaci felmérésben a KSH mérni tud.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium,2014. március 29. 15:42)

Az Együtt-PM 35-40 ezerrel kevesebb női munkahelyet tervez?

Az Együtt-PM nemrégiben nyilvánosságra hozott programjában 2018-ra Magyarországon 1 751 000 női foglalkoztatott szerepel. Szalai Piroskának, a Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosának elemzése szerint ez a szám a 2012-es értéknél 27 ezer fővel kevesebb, a 2013-as várható létszámnál pedig közel 40 ezerrel kevesebb. A miniszteri biztos kutatása alapján megállapítható, hogy a Bajnai Gordon vezette pártszövetség azt szeretné, ha a jelenleginél kevesebb nőnek lenne munkája hazánkban.

Az Együtt-PM választási programjában úgy fogalmaz, hogy: „2018-ra a nők foglalkoztatási rátája a jelenlegi 56,4 %-ról 58 % fölé emelkedik”.

Magyarországon 2012-ben a 20-64 éves korú nők foglalkoztatási rátája 56,4 % volt, ami azt jelenti, hogy 1 778 000 nő dolgozott. A rátánk 2 %-kal magasabb volt, mint 2009-ben a Bajnai kormány időszakában, amikor a női foglalkoztatási mutató 54,4% volt ebben a korcsoportban, és 1 millió 720 ezer nő tudott elhelyezkedni.

A miniszteri biztos felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a mutatók azért nem a KSH jelentéseiből jól ismert számok, mert a KSH egy másik korosztályi szegmens, azaz a 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátáját szokta elsődlegesen említeni.

A KSH hivatalos demográfiai előrejelzése szerint 2018-ban a 20-64 éves korú női népesség létszáma 3 millió 019 ezer fő lesz. Amennyiben közülük 58 %-nak lesz munkája, akkor ez 1 millió 751 ezer nőt jelent csupán, ami 27 ezerrel kevesebb, mint a múlt évi létszámunk.

A 2013-as év foglalkoztatási adatai még nem ismertek, a KSH január 29-én hozza nyilvánosságra a decemberi és egyben a IV. negyedéves adatokat. A múlt év első 11 hónapja alapján 1785-1790 ezres létszámot becsülhetünk az említett női korcsoportra. E szakértői becslés alapján megállapítható, hogy az Együtt PM programjának alkotói azt szeretnék, ha 35-40 ezer nővel kevesebbnek lenne munkája 2018-ban, mint ma.

Szalai Piroska hangsúlyozza, hogy Magyarországon eddig minden gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakértő egyetértett abban, hogy a foglalkoztatást fejleszteni kell, a női foglalkoztatottak létszámát pedig bővíteni. A miniszteri biztos felhívja a figyelmet arra, hogy az Együtt PM terve az első olyan program a gazdaságtörténetünkben, amely ellenkezik a növekedés elvével, azaz, a női foglalkoztatottak létszámát csökkenteni kívánja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa bízik benne, hogy csak egy szakértői hibáról van szó, nem pedig arról, hogy az Együtt-PM vissza kívánja állítani a 2009-es, alacsony létszámú munkaerő-piacot Magyarországon.

(Forrás: http://www.kormany.hu ; 2014. január 20. 13:35)

Nem kell aggódniuk a kisgyermekeseknek

Intenzíven növekedhet a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága a gyed extra programnak köszönhetően. Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozza, nem kell tartaniuk a felmondástól azoknak a kisgyermekes munkavállalóknak, akik gyed mellett visszatérnének dolgozni, mert az új munka törvénykönyve is védi őket a gyermekük 3 éves koráig.

forrás: MNO

Tovább…

Egyre több nő talál helyet a munka világában

(Forrás: www.mno.hu, MTI, 2014. január 4., szombat 14:25 )

Kilencvennyolcezerrel több nő dolgozik ma, mint az előző kormány utolsó évének hasonló időszakában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombaton az MTI-vel.

A tárca emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett jelentésére, amely szerint tavaly szeptember-novemberben a 15-64 éves nők közül 1 millió 825 ezren dolgoztak. Az NGM egyedülállónak nevezte, hogy a női foglalkoztatottak száma négy hónapja folyamatosan 1,8 millió feletti. A bővülés nem csak egy-egy hónap esetében jelentős, az emelkedés a kormányváltás óta folyamatos – hangsúlyozták. A pénteki adatok szerint nő a foglalkoztatottság és csökken a munkanélküliség.

A közleményükben idézték Szalai Piroskát, a nők munkaerő-piaci helyzetéért felelős miniszteri biztost, aki szerint a 2013-as női foglalkoztatási ráta biztosan magasabb lesz a 2012-es 52,1 százaléknál és az 1992-es 52,3 százaléknál is, így „újabb, immár 22 éves csúcsot értünk el a múlt évben”

Tovább…

Mitől lesz jobb a nőknek Magyarországon?

forrás: http://www.napi.hu;  2013. december 11., szerda 7:16

Meglehetősen kettős képet mutat a nők foglalkoztatása: miközben a munkanélküliségi rátájuk viszonylag magas, a foglalkoztatás a csúcson van, bár még ez az arány is messze az uniós átlag alatt van. Tavaly óta van női foglalkoztatásért felelős miniszteri biztosunk. Szalai Piroskával arról beszélgettünk, mi áll ezek mögött a számok mögött, illetve hogyan változott a nők foglalkoztatási helyzete a kinevezése óta.

Tovább…

Okospont nyílt fiatal vállalkozóknak – fókuszban az innováció és a kreativitás

2013. november 26. (forrás: http://budapest.hu )

Nemzetközi projekt keretében SMART Pontot, azaz „okospontot” nyitott meg fiatal vállalkozóknak dr. Bagdy Gábor, Budapest főváros főpolgármester-helyettese, Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke és Stuart Simpson, az i. e. SMART projekt leader partnerének – Stadtschulrat für Wien Europa Büro – képviselője 2013. november 25-én, Budapesten. A SMART Pont az innovatív és kreatív, fiatal, mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét, fejlődését és hosszú távú fenntarthatóságát segíti – az ötlet megszületésétől az üzleti terv elkészítésén át a vállalkozás kezdeti lépéseinek megtételéig.

Tovább…

Film: Jövőre gyed mellett is dolgozhatnak az anyukák

A gyed melletti munkavégzés tilalmának feloldásával a segítség lehetőségét adjuk meg az anyáknak – hangsúlyozta Szalai Piroska miniszteri biztos.

Mint ismert, 2014. január 1-jétől az édesanyáknak nem kell választaniuk a gyermeknevelés és a munka között, gyed mellett is dolgozhatnak. Évtizedes rossz gyakorlatot oldottunk fel ezzel az intézkedéssel, ez nem csak pénzt, hanem biztonságot is fog jelenteni a családoknak – húzta alá Szalai Piroska.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azok az intézkedések működnek igazán, amik nem állítják az anyukákat, az embereket választás elé – mondta Joó Kinga, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja. A Brüsszelben dolgozó szakértő hozzátette: a gyed extra egy olyan intézkedés, ami kezdőlökésként jó hatással lehet a munkaerőpiac rugalmasságára.

(Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. november 23. 21:20)

A nők gazdasági szerepvállalása versenyképességi kérdés – video – Kecskemét

A társadalom felét alkotó nők erőforrásaival hatékonyan kell gazdálkodunk, mert akkor a gazdaság még eredményesebb lesz. A nők gazdasági szerepvállalása nem csupán esélyegyenlőségi, hanem versenyképességi kérdés – mondta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen Kecskeméten.

(Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. november 22. 13:46)

Tanulmány: komoly gátat old fel a gyed extra

A munkáltatók nem tudják kivárni, hogy egy kisgyermekes anya két évre kiessen a munkából, miközben a gyermekvállaláshoz kapcsolódó szabályozások változásainak már egy-két év alatt is látható hatásuk van. 2012-ben például már emelkedett kicsit a termékenységi ráta Magyarországon. A gyed extra fontos változást indít el, de még további változásokra is szükség van. Az alábbiakban Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos írását közöljük.

A tanulmány olvasható:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ngm_komoly_gatat_old_fel_a_gyed_extra.192013.html

Nők a tudomány és a gazdaság világából

Forrás: http://kecskemet.hu

A Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetést Kecskemét önkormányzata a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen Innováció – Kreativitás – Nők a Tudomány és a Gazdaság Világából, Kecskeméti innovatív ötletek megvalósítása címmel. A rendezvénynek a kecskeméti Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ Alföldi Tudományos Osztály adott helyet.

Tovább…

„Nagyobb odafigyelést igényelnek a kisgyermekes anyák” – babafalva.hu

www.babafalva.hu interjú 2013. október 25:

Szalai Piroska: „Nagyobb odafigyelést igényelnek a kisgyermekes anyák”

Miért nehéz GYED, GYES után a munkába visszatérni, és hogyan segítheti az állam a kisgyermekes anyákat ebben? Mennyire befolyásolja a  munkaerő-piaci esélyeket a gyermekek száma és életkora?  Mit gondolnak a munkaadók, és hogyan lehet ezen változtatni? Szalai Piroskával, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.

Folytatást itt olvashatja…

Női esélyek a munkavállalásban – Infotér interjú Szalai Piroska miniszteri biztossal

25%-a nő annak a 130 ezer munkavállalónak, akik jelenleg hazánkban az informatikai ágazatban dolgoznak. A közeljövőben 12%-os foglalkoztatás-bővülés várható — mondta el Szalai Piroska, a nők munkerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos az Információs Társadalom Parlamentjén. A pozitív tendencia a részmunkaidős és távmunka foglalkoztatás növekedésének köszönhető, valamit annak, hogy ma már szinte minden szakmában jelen van az informatika, így a számítógépes ismeret elengedhetetlen a munkavállaláshoz. A kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nőket felzárkóztassa, képezze ezen a területen.

Forrás: Infotér Egyesület, 2013.08.20.

Húsz éves csúcson a női foglalkoztatási ráta – sajtótájékoztató Szombathely

Tavaly a 15-64 éves nők 52,1 százaléka dolgozott Magyarországon, ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a KSH – mondta Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa csütörtökön sajtótájékoztatóján Szombathelyen.

Forrás: kormany.hu Videócsatorna; 2013.03.07.

A női foglalkoztatás korcsoportonként (EU 27 – HU – 10 új tagállam)

A nők foglalkoztatási rátája korcsoportonként Magyarországon, az EU 27 országában és a 10 új tagállamban - 2011

Jelenleg egész Európában a foglalkoztatás területén a legnagyobb probléma, hogy 25-55 közötti korosztályok tudnak igazán aktívan részt venni a munkaerőpiacon.  A férfiak és a nők esetében is így van. A nők esetén is kétszer annyian foglalkoztatottak ezekben a korcsoportokban, mint az ennél fiatalabbak vagy idősebbek esetében.

A 2008-as válság hatására a legnagyobb rátacsökkenés a 25 év alattiaknál kimutatható, illetve a 25-44 közötti korcsoportokban is még visszaesés tapasztalható. A 45 felettieknél a válság alatt is nőtt a női foglalkoztatási ráta.

A hazai folyamatok iránya ugyanilyen, de sajnos a mértéke ….. (ez majd egy önálló bejegyzést érdemel!)

Azt azonban a fenti grafikon is mutatja, hogy 35-55 között nincs nagy eltérés az EU átlagától. Ha tovább darabolnánk a korcsoportokat, s 5 éves intervallumokat hasonlítanánk össze, akkor a 40-55 éves korcsoportoknál egyezők vagy kicsit magasabbak az értékeink az EU-nál.

S az iskolai végzettség szerinti szegmensek közül a diplomásoknál nagyobbak; az érettségizett, de nem diplomás csoportban közel egyezők; az érettségi nélküli alacsony iskolai végzettségű csoportban pedig az EU átlagtól legkisebb lemaradást mutatók ezek a korcsoportok.

Számos szakmai anyagban a fiatalokat, az alacsonyan képzetteket és az időseket kiszolgáltatott helyzetben levő csoportokként említik a munkaerő-piaci lehetőségeik alapján. Hát ez sajnos a múlt évtized folyamán még fokozottabban igazzá vált nálunk is.

A nők munkaerő-piaci megoszlása (EU – HU)

100 fő 15-64 éves korosztályú nő munkaerő-piaci megoszlása 2011-ben

Nincs olyan foglalkoztatással akár csak kis részben is foglalkozó írás vagy műsor mostanában, ami nem arról szólna, hogy kevesen dolgozunk hivatalosan, s az EU országai közül mindenben hátul kullogunk. Tényleg mindenben? Ugye Önök is úgy tudják, hogy nem lehet projektet tervezni, ha a kiindulási SWOT analízis táblázatában az „Erősségek” rovatot üresen hagyjuk? Nézzük a számokat!

A foglalkoztatással kapcsolatosan megállapítható, hogy

  • A korosztálybeli nők közül 50,6 foglalkoztatott 2011-ben is (piros és kék csík összege), ami teljesen megegyezik a 2010-es értékkel és a válság kezdőévével, 2008-as adattal is. A 2009-es volt nálunk a mélypont: 49,9 érték. A magyar női foglalkoztatottak száma visszatért a válság előtti szintre már 2010-ben, míg a férfiaké 2011-re sem. A 27 országból a női foglalkoztatás tekintetében továbbra is csak Olaszországot, Görögországot és Máltát előzzük meg.
  • Az EU_27 átlaga 2011-ben 58,5. A 2008-as 58,9 volt az EU-ban a legmagasabb foglalkoztatási adat, ez 2010-re 58,2-re esett, majd a múlt évben már emelkedni kezdett.

(A magyar férfiak foglalkoztatási értéke 2007-ben volt a legmagasabb 64, ez a válság hatására 2010-ig 60,4-re csökkent, majd a múlt évben növekedett 61,2-re, még nem érte el a válság előtti szintet. Látható, hogy a férfiak foglalkoztatása jobban megsínylette a válságot, mint a nőké.

Az EU-ban a férfiak a legmagasabb foglalkoztatási szintet 2008-ban érték el, 72,7 értékkel, s 2010-ig lecsökkent ez az érték 70,1-re, s stagnált 2011-ben. Itt az emelkedés még nem indult el.)

Továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a foglalkoztatott nők száma teljes és részmunkaidős bontásban. A statisztikai értelemben vett teljes munkaidős – azaz heti 35 órát rendszeresen meghaladó – foglakoztatással kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 46,1 dolgozott 2011-ben teljes munkaidőben. Ez 0,6-os visszaesést jelent a 2010-es szintről. A maximumot 48,3 érték jelentette 2006-ban, onnan 2009-ig csökkent 46,4-re, 2010-ben nőtt 46,7-re. Az EU-ban ez a 13. legjobb érték. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország valamint Ciprus, Finnország és Portugália található.
  • Az EU_27 értéke 2011-re 40-re „emelkedett” (illetve stagnált) a 2010-es 39,9 értékről. A legmagasabb értéken 2008-ban tartózkodott, 40,9.

A statisztikai értelemben vett részmunkaidős foglalkoztatás fogalma kicsit eltér a hazai általánosan elfogadott használattól, mert minden foglalkoztatási forma beletartozik, ami a heti 35 órát rendszeresen nem meghaladó munkát jelent. Ez sem az „atipikus” sem a „rugalmas” foglalkoztatás a szaknyelvben elterjedt fogalmával nem egyezik meg, de az egyértelmű fogalmazás érdekében ezt az EU-s statisztikai értelmezést fogjuk használni. Megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 4,5-en részmunkaidős munkát végeztek 2011-ben. Ez az érték 0,7-tel magasabb, mint az előző éves adat, nálunk ez az érték a legmagasabb az eddigiek során. Így is csak Bulgária és Szlovákia van mögöttünk az EU országai közül.
  • Az EU átlagértéke 18,5, ami szintén a legmagasabb értéke eddig.

A foglalkoztatásunk tehát úgy stagnált, hogy 0,7 „főnyi” átrendeződés volt a teljes munkaidősből a részmunkaidős foglalkoztatásba .

A munkanélküliekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 6,3 fő volt munkanélküli 2011-ben. Ez a legmagasabb érték, 2010-ben 6,1 fő volt, de nem tér el jelentősen az EU 2011-es átlagos értékétől, 6,4-től . Az EU értéke 6 körül mozog 2000 óta, de mi ennél jobbak voltunk, a legkisebb magyar értéket 2001-ben mérték: 2,6 fővel. Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliek számának növekedése azonos női foglalkoztatott létszám mellett történt, tehát az inaktívak száma csökkent.

(Magyarország 2011-es női munkanélküli rátája 11,0, s ez 6,3 fő női munkanélkülit jelent 100 főre vetítve, míg az EU átlagos női munkanélküli rátája 9,8, ami 6,4 főt jelent a korosztályi megoszlásban. Az eltérést az okozza, hogy a ráta számítása a munkanélküliek/gazdaságilag aktívak képlettel történik, s a ráta számára az inaktívak láthatatlanok. Nálunk a megoszlásban a munkanélküliek/teljes korosztály létszáma összefüggést használtuk, s ez egy másik összehasonlítást eredményez. )

A gazdaságilag nem aktívakkal kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 43,2 fő volt inaktív. Csak Máltán, Olaszországban és Romániában volt az inaktív nők száma magasabb. Az előző évihez képest 0,1-del csökkent ugyan, de az 1997-es legmagasabb 51,4-es érték felöl nézve komoly javulást jelent.
  • Az EU átlagértéke 8,1-del kevesebb a magyarnál, 35,1.

Ehhez a témához még sokszor vissza fogok térni, több bejegyzést is érdemel, úgy gondolom!

Bevezető, fogalmak

Csoportosítás a munkaerő-piaci jelenlét alapján

Javaslom, hogy először tegyük félre a hagyományos esélyegyenlőségi szemleletet, és kezdjük inkább a gondolkodást munkaerő-piaci benchmark alapokon. Így az egyes területeken belül nem a magyar férfiak és a magyar nők adatait hasonlítjuk össze, hanem a magyar nők adatait az Európai Unió átlagértékeihez hasonlítottuk. A férfi-nő összehasonlítás egy zéró összegű játszmához (kevésbé matematikus megfogalmazásban versengéshez, veszekedéshez) vezetne a családon belül, s nem akarom ezzel elriasztani az olvasókat.

A benchmark módszertant akkor tudjuk alkalmazni, ha a mért értékek mellett van elfogadott célértékünk. Ahogy azt önök is tudják, jelenleg nincs ilyen. Ezért saját döntésem volt, hogy mindent az EU 27 országának átlagértékeihez hasonlítok. Addig ezt tekintem célértéknek, amíg nem fogalmazunk meg legalább a kiemelt szegmensekre konszenzussal másikat.

A fogalmak nem minden szakma számára azonos tartalmúak. Én a statisztikai értelmezésüket használom, hisz az adatokat jobbára a Munkaerő-piaci Felmérésből (Labour Force Survay) veszem. Így például mindazok beletartoznak a részmunkaidősök közé, akik olyan munkát végeznek, ahol a heti munkaterhelésük huzamosan, több héten át nem haladja meg a 35 órát.

A gazdaságilag nem aktívak vagy inaktívak pedig azok, akik nem foglalkoztatottak és nem is nyilvántartott munkanélküliek. Ide tartoznak a 64 év alatti nyugdíjasok, a 15 év feletti diákok, a GYED-GYES-GYET-en levő anyukák, a rehabilitációs ellátásban részesülők – azaz régen a rokkantnyugdíjasok vagy a fogyatékost ápolók többek között.

A szakma által használt különböző nevezőjű ráták helyett korosztályi megoszlással dolgozom a könnyebb érthetőség és összehasonlíthatóság kedvéért. Így a közölt számok mindig értelmezhetők úgy, hogy 100 fő 15-64 év közti nőből hány fő tartozik az adott csoportba.

Köszöntő

Kedves Látogató!
Üdvözlöm a honlapomon!

„Nem lehet a problémákat ugyanazzal a gondolkodással megoldani, mint amivel csináltuk azokat” – tudjuk Albert Einsteintől.

Ezennel tisztelettel hívom, ha kedve van, kezdjünk tisztán gondolkodni a női foglalkoztatásról, foglalkoztathatóságról. Ehhez alapul sok szeretettel osztom meg a grafikonjaimat.

Mivel alapvégzettségem mérnök, a folyamatokat konkrét számokkal alátámasztva írom le a blogban, s biztosan kiérződik az évek, sőt évtizedek óta hordott projektmenedzsment, tudásmenedzsment “szemüvegem” – látásmódom.

Ha kedve lenne reagálni bármely felvetett gondolatra, ne hezitáljon, a blog@szalaipiroska.hu címen várom levelét.

Üdvözlettel:
Szalai Piroska

Budapest, 2012.07.26.

—————————————————————————————————–

Kedves Látogató!

Az elmúlt időben nagyon sokan arra inspiráltak, hogy ne csak a Facebook-on az ismerőseim körében osszam meg gondolataimat, rövidke elemzéseimet, grafikonjaimat, hanem nagyobb nyilvánosság előtt is.

Ezért az új évben újraindítom az oldalamat – megvallom, sokkal korábban szerettem volna már, de valahogy mindig elé kerültek dolgok a prioritási sorban…

Az elmúlt időszak legfontosabb publikációi és sajtómegjelenései közül párat visszamenőlegesen feltöltöttem, de a rövid “szösszeneteket” nem hoztam át a FB-ról. Úgy érzem, azok akkor voltak aktuálisak, amikor épp kijött egy új adat, vagy valahol hallottam egy olyan hibás nyilatkozatot, amit érdemes volt javítani. Ez az oka annak, hogy most még kevés bejegyzést olvashat a Blog rovatban. Majd folyamatosan töltődni fog.

Addig is: boldog új évet kívánok!

Üdvözlettel:

Szalai Piroska

Budapest, 2016.01.18.

—————————————————————————————————–

Szalai Piroska:

2012. áprilisa és 2014. áprilisa között a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Feladata volt javaslatokat készíteni a női foglalkoztatás növelését, a „családbarát” munkaerő-piac és munkahelyek megteremtését valamint a munkavégzés és a magánélet összeegyeztethetőségét célzó rugalmas munkavégzési és önfoglalkoztatási formákat, illetve jó gyakorlatokat támogató kormányzati intézkedésekre. Ezen idő alatt többek közt ötletgazdája volt, s javaslatára került bevezetésre 2014-ben a GYED melletti munkavégzést lehetővé tevő szabályozás, ami aztán a kormány legnépszerűbb a női foglalkoztatást érintő innovációja lett. 2015. szeptemberében már minden hatodik jogosult igénybe vette.

Tekintettel a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása területén végzett munkájára és tapasztalataira, a nők munkaerő-piaci lehetőségeinek bővítését, a női foglalkoztatás növelését, a munkavégzés és a magánélet összeegyeztethetőségét célzó rugalmas munkavégzési és önfoglalkoztatási formák és jó gyakorlatok elterjedésének támogatását elősegítő tanácsadásra kérte fel Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter a miniszteri biztosi megbízatása lejártával.

Valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnökeként irányítja a szervezetet.

A BVK az egyetlen Budapest Főváros Közgyűlése által létrehozott kkv fejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely egyidejűleg európai értelemben vett non-profit mikrofinanszírozó is. A BVK hozzájárul a Főváros gazdaságfejlesztési programjaiban megfogalmazott célok megvalósításához, különös tekintettel Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiájára (2015-2021).

A Közalapítvány indulása óta folyamatosan kulcsszerepet játszik a hazai non-profit mikrofinanszírozási programokban, melynek célcsoportját a méretük, az igényelt hitelösszeg nagysága vagy egyéb ok miatt a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenységén és gyakorlatán kívül eső mikrovállalkozások jelentik. A non-profit mikrofinanszírozási szektor részükre kínál megoldásokat, melyek segítik az önfoglalkoztatóvá válásukat, a vállalkozásuk fejlesztését, bővítését és további munkahelyek teremtését.