Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

Bevezető, fogalmak

Csoportosítás a munkaerő-piaci jelenlét alapján

Javaslom, hogy először tegyük félre a hagyományos esélyegyenlőségi szemleletet, és kezdjük inkább a gondolkodást munkaerő-piaci benchmark alapokon. Így az egyes területeken belül nem a magyar férfiak és a magyar nők adatait hasonlítjuk össze, hanem a magyar nők adatait az Európai Unió átlagértékeihez hasonlítottuk. A férfi-nő összehasonlítás egy zéró összegű játszmához (kevésbé matematikus megfogalmazásban versengéshez, veszekedéshez) vezetne a családon belül, s nem akarom ezzel elriasztani az olvasókat.

A benchmark módszertant akkor tudjuk alkalmazni, ha a mért értékek mellett van elfogadott célértékünk. Ahogy azt önök is tudják, jelenleg nincs ilyen. Ezért saját döntésem volt, hogy mindent az EU 27 országának átlagértékeihez hasonlítok. Addig ezt tekintem célértéknek, amíg nem fogalmazunk meg legalább a kiemelt szegmensekre konszenzussal másikat.

A fogalmak nem minden szakma számára azonos tartalmúak. Én a statisztikai értelmezésüket használom, hisz az adatokat jobbára a Munkaerő-piaci Felmérésből (Labour Force Survay) veszem. Így például mindazok beletartoznak a részmunkaidősök közé, akik olyan munkát végeznek, ahol a heti munkaterhelésük huzamosan, több héten át nem haladja meg a 35 órát.

A gazdaságilag nem aktívak vagy inaktívak pedig azok, akik nem foglalkoztatottak és nem is nyilvántartott munkanélküliek. Ide tartoznak a 64 év alatti nyugdíjasok, a 15 év feletti diákok, a GYED-GYES-GYET-en levő anyukák, a rehabilitációs ellátásban részesülők – azaz régen a rokkantnyugdíjasok vagy a fogyatékost ápolók többek között.

A szakma által használt különböző nevezőjű ráták helyett korosztályi megoszlással dolgozom a könnyebb érthetőség és összehasonlíthatóság kedvéért. Így a közölt számok mindig értelmezhetők úgy, hogy 100 fő 15-64 év közti nőből hány fő tartozik az adott csoportba.

Category: Blog