Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

A gyed harminc éve „versenyképes”

A családok anyagi biztonságához hozzátartozik, hogy mindkét szülőnek van munkája Szalai Piroska miniszteri biztos szerint

Szajlai Csaba – 2015.07.20. 23:43

A családi adókedvezmény bevezetése és a javuló munkaerő-piaci helyzet jelentősen hozzájárul a gyermekvállalási hajlandósághoz – jelentette ki lapunknak Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa, aki a gyermekgondozási díj (gyed) harminc évvel ezelőtti bevezetésének apropóján állítja, hogy a gyermekgondozási díj intézménye továbbra is a lehető leghatékonyabb eszköz: egyszerre javítja a kisgyermekes anyák foglalkoztatását és a termékenységi rátát.

A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási esélyei jobbak – állítja Szalai Piroska 

– Pontosan harmincéves a gyed. Mennyire tudott a gyermekgondozási díj intézménye versenyképes lenni az akkori Európában?

– A gyed harminc évvel ezelőtt a leghatékonyabb eszköz volt egész Euró­pában, akkor maga mögé utasította az e területen élenjáró észak-európai országokat is. Akkor még elegendő volt szociálpolitikai eszközzel beavatkozni. Aztán a piacgazdaságra történő áttérés idejétől már kevésnek bizonyult. Az Orbán-kormány volt az első, amely e hatékony szociálpolitikai eszközbe beletett egy foglalkoztatáspolitikai szálat is. Bizton állítható tehát, hogy a gyed megújult a harmincadik születésnapjára, s továbbra is a lehető leghatékonyabb eszköz, egyszerre javítja a kisgyermekes anyák foglalkoztatását és a termékenységi rátát.

– Tegyünk egy történeti áttekintést az évforduló apropóján. Annál is inkább, mert ez volt az az ellátási forma, amelyet leginkább és legtöbbször megnyirbáltak, sőt ki is iktatták a rendszerből.

– A termékenységi rátánk az ötvenes évekbeli Ratkó-korszakot követő időszak csúcsértékét 1975-ben érte el: 2,35 volt, és 1984-re 1,75-re esett vissza ez a mutató. Ezt az évtizedes zuhanást megállítandó hozták létre 1985-ben a gyedet, amely táppénzjellegű jövedelemarányos ellátás, az átlagkereset 65-75 százaléka volt. Bevezetésének évében azonnal 4841-gyel több gyermek született, a termékenységi ráta pedig egy év alatt egytizeddel nőtt, 1,85-re emelkedett, s 1991-ig ezen a szinten is maradt. A piacgazdaságra áttérés a munkanélküliség elhatalmasodásával járt, 1990-ben még az első munkahelyet keresők 2,8 százaléka volt munkanélküli, 1993-ra már 63,1 százaléka lett az, s ezzel együtt a termékenységi rátánk is zuhanni kezdett, ahogy szinte az összes rendszerváltó országban. A kilencvenes évek elejétől a családok számára a legnagyobb kockázatot a foglalkoztatotti státusból kilépő, évekre inaktívvá váló anya munkahelyének a gyermekgondozási idő alatti megtartása jelentette. Míg az anyák jövedelemkiesését, azaz a szociális problémát kiválóan kezeli a gyed, a munkahelymegtartás esélyét, a foglalkoztatási gondokat 2014-ig nem tudta csökkenteni.

 

folyatás…