Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

Jelentősen csökkent, de még mindig sok az inkatív

inaktivitas_megyenkent_2015Q3

A korábbi bejegyzésekben láttuk, hogy az élvonalbeli megyéink munkanélküliségi rátája az unió legjobbjai közt van már, míg a foglalkoztatási rátája még csak közepesnek mondható. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy hazánkban még mindig sokan vannak inkatív státuszban.

Az unió átlagos inkativitási arányánál csupán Budapest és Vas megye volt alacsonyabb 2015. szeptemberében.

A legaktívabb svéd és német területeken 20% alatti az inaktívak aránya a 15-64 éves korcsoportban. Ott mindenhol sokkal rugalmasabb a munkaerő-piac, azaz sokkal több részmunkaidős – heti 2-4 napot dolgozó – fiatalt (többnyire második képzettségét szerző diákot) és kisgyermekes nőt látunk az aktívak között. A távmunkában dolgozók arányában az unió átlagához közel állunk.

Németországban és Svédországban magas az aktivitás és kevés gyermek születik, s nem is vágynak többre a fiatalok. Emiatt rohamosan szűkül a munkaerő utánpótlás belső forrása. Ezért kívánják a külső forrásaikat is mozgósítani (kelet-európai országok erőforrásainak elszívása és a migránsok közül a legjobb foglalkoztatási potenciállal rendelkezők lefölözése).

Nálunk egészen más a helyzet! Alacsony az aktivitás és kevés gyermek születik ugyan, de sokkal többet terveznek a fiataljaink. Tehát nálunk van potenciális belső utánpótlás. Egyrészt még van lehetőség a termékenységi ráta növelésére, másrészt a fiatalok és a kisgyermekesek esetében az inkatívak számának csökkentésére.

Teoretikusan számolva, ha minden megyénk elérné a felső-bajorországi aktivitási (80,9%) és munkanélküliségi (2,5%) szintet, akkor több, mint kilencszázezerrel többen, azaz 5 millió 150 ezren dolgoznának. Akkor a 15-64 éves korcsoportbeli inkatívak száma a jelenlegi 2 millió főről 1 millió 85 ezer főre csökkenne. (2010 hasonló időszakában még 2 millió 536 ezer fő volt.)

Úgy gondolom, a mostani inkatívjaink könnyebben bevezethetők a magyar munkaerő-piacra, mint azok a migránsok, akikkel nyáron találkozhattunk az ország több pontján. (S most ezt a kérdést csakis szigorúan a munkaerő-piac oldaláról közelítettem meg!)

Még családbarátabbá, rugalmasabbá kell formálódni a munkaerő-piacunknak azért, hogy a fiatalok és a kisgyermekes nők közül több olyannak legyen lehetősége legálisan munkát vállalni, akik egyszerre szeretnének tanulni és dolgozni vagy gyermeket nevelni és dolgozni.