A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a harmadik része a sornak. Vizsgáljuk most az adatokat munkaidő szerint.
Az ILO (ENSZ munkaügyi szervezete) definíciója szerint részmunkaidős foglalkoztatott az, akinél a munkaidő nem éri el a heti 36 órás átlagos leterhelést.
Az ábrán a 2014-es teljes munkaidős női létszám népességhez viszonyított aránya alapján állítottam sorba a tagállamokat, s a 15-64 éves korcsoportot vizsgáltam. Látható, hogy 2014-ben hazánk a 9. helyen állt. Mivel a 2015-ös év növekedése teljes egészében a teljes munkaidős csoportban történt – a részmunkaidősök létszáma közel 8 ezer fővel csökkent – így Szlovéniát megelőztük, s Portugália 2014-es teljes munkaidős arányát túlléptük. A 2015-ös portugál arányra várni kell még. Így legalább a 8. helyre várom hazánkat e rangsorban 2015-ben.
Uniós átlag alatti teljes munkaidős arányú országok csoportjában szinte csak az unió centrumabeli és mediterrán tagállamokat találunk, az újonnan csatlakozóknál mindenhol magas a teljes munkaidősök aránya.
Nálunk nem elterjedtek a heti 40 óránál kisebb munkavégzési formák. Az MT is csak a napi 4 órás részmunkaidőben gondolkodik sajnos máig. (Az MT szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez sugallja azt, hogy mást ne kérjen a munkavállaló…) Ausztriában általános dolog, hogy az anyák nagy része péntekenként otthon marad, amíg óvodás vagy bölcsődés a gyermeke. Azaz 4×8=32 órát dolgozik hetente.
A volt szovjet blokk országain kívül ott magas a női foglalkoztatás, ahol kialakultak a rugalmas, részmunkaidős, családbarát foglalkoztatási modellek, s ezek közül a legkevésbé a napi 4 órás foglalkoztatás az elterjedt. Rövidtávú feladatunk tehát a hazai modelleket megalkotni.
A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.
