A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a negyedik része a sornak.
A női foglalkoztatás legrosszabb éve az ezredforduló óta a 2009-es volt. 2009-2015 között a 15-64 éves korcsoportban a női foglalkoztatási ráta 8,2 százalékpontot javult, ami a tagállamok között is kiemelkedő.
A grafikonon látható, hogy minden 20 év feletti ötéves csoport jelentősen javult. Legnagyobb javulás az ötvenes éveikben járóknál, a 20-24 és a 45-49 éveseknél tapasztalható. A 40-59 évesek foglalkoztatási rátája jóval nagyobb, mint az uniós átlag.
Közel 5 százalékpontos elmaradást az uniótól a 20-34 közti korcsoportoknál találunk, ahol a legjelentősebb a kisgyermekesek aránya valamint itt találhatók a már valamilyen szakképzettséggel rendelkező, de még diák státuszú inkatívak is nagyrészt. Ők számos uniós országban legálisan meg tudnak jelenni részmunkaidős foglalkoztatottként. A hazai munkaerőpiac még nem elég rugalmas ehhez a foglalkoztatási formához.
Fontos látnunk, hogy e korcsoportokban sincs jelentős számú munkanélküli, tehát nálunk e csoportok aktivitása is jóval alatta van az unió számos országának. E csoportok bevonása a munkaerő-piacra munkanélküliség csökkentő programokkal nem megoldható.
A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.
