Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

A nők munkaerő-piaci tartalékának nagyobb része inaktív (2015. női foglalkoztatásáról V.)

2015_éves noi munkaeropiaci tartalekA KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár az ötödik, befejező része a sornak.

A szakirodalom munkaerő-piaci tartaléknak tekinti a munkanélkülieket és az inkatívak közül azokat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból mégsem keresnek munkát vagy keres ugyan munkát, de ha találna, két héten belül mégsem tudna munkába állni. Olyan inaktív, aki szeretne dolgozni, de mégsem keres munkát egyrészt az, aki reménytelennek gondolja, hogy talál, valamint az is, akinek van valamilyen fizetett inaktív státusza (pl. GYED, GYES, vagy diák, stb.) s emellett szeretne dolgozni, de a státusza miatt nem jelenik meg a munkanélküli nyilvántartásban.

A férfiaknál a munkaerő-piaci tartalék nagyobb résztét mindig a munkanélküliek teszik ki, míg a nőknél az inaktívak adják a nagyobb tartalékot.

Az utóbbi 10 év legmagasabb munkaerő-piaci tartaléka a nők esetében 2011-ben volt hazánkban, 429 ezer fő. A múlt évben ez a létszám 323 ezer főre csökkent. A 106 ezer fős csökkenésből 28 ezer fő 2015-ben realizálódott. 2011-2015 között a munkanélküliek 69 ezer fővel csökkentek, az inatívak közül dolgozni kívánók pedig alig több, mint felével csupán.

A női foglalkoztatottak létszáma ezidő alatt 186 ezerrel nőtt, tehát ebből is látszik, hogy az idő előrehaladtával nem állandó a munkaerő-piaci tartalék, hisz változik a népesség véleménye.

Ezen oldalról vizsgálva is kijelenthető, hogy a további női foglalkoztatás-bővülés fő forrását az inaktívak jelentik.