Az ÁFA és mezőgazdasági támogatás visszatartástól (2004) a HIPA – helyi iparűzési adókedvezményig (2021)
Einstein szerint a válaszok változnak, s hozzáteszem: még jó, hogy változtak! Érdemes emlékeznünk: https://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20050520veres.html
Számomra felfoghatatlan és abszurd, hogy létezhet adókedvezmény ellenes kampány, s ezzel még szimpatizánsokat is lehet szerezni! Azok a kkv-k, akik a hazánkban a versenyszférabeli foglalkoztatottak 71%-ának adnak munkát (KSH – társadalmi haladás mutatószámrendszere – vállalkozások demográfiája adatbázis 2018 éves adat szerint) összesen egy alkalommal, a 2021-ben befizetendő 2020-as helyi iparűzési adójuk felére kapnak kedvezményt, s ezt 38 nagyvárosunk vezetője teljes súlyával ellenzi. Mindezt teszi úgy, hogy a saját városuk lakosairól van szó, s valószínű, hogy az alkalmazottjaik is a városban élők. Ezek a mikro, kis és középvállalkozók nem burzsoák! Sokak közülük az idén veszteségesek lesznek, legtöbbjüknek csökkent az árbevétele, mindent megtesznek azért, hogy meg tudják tartani az embereiket. Ahogy korábban írtam, a helyi iparűzési adót hazánkban nem a vállalkozás nyeresége után kell fizetni. Akinek idén volt bevétele, még ha kevesebb is, mint a költségei (bér, rezsi, stb.) azok kötelesek iparűzési adót fizetni Magyarországon, s a legtöbb vállalkozásnál ez sokkal több, mint a társasági adó. Számos országban az eredmény alapján fizetik a helyi adót, nálunk nem.
– Hazánkban 2019-ben az egy fős egyéni vállalkozók átlagos árbevétele 8,7 millió forint volt. Ha KATA szerint adóztak, az iparűzési adót akkor is fizetniük kellett.
– A 10 fő alatti mikrovállalkozók 19,3 millió forintos átlagos árbevételt tudtak elérni tavaly, s mindössze 1,55 fő dolgozott ezekben a vállalkozásokban, de így is 1 millió 220 ezer embert foglalkoztattak.
– Az 50 fő alatti kisvállalkozások átlagosan 458 millió forintos árbevételt termeltek, 16 emberrel dolgoznak, közel 560 ezer embert foglalkoztattak.
– A 250 fő alatti középvállalkozások átlagosan 2 milliárd 956 millió forintos árbevételt értek el, 68 emberrel dolgoztak, 362 ezer foglalkoztatottjuk volt tavaly.
E vállalkozások, azaz a kkv-k termelik a versenyszféra éves árbevételének kétötödét (39,8%-át), s elfogadható az a becslés, hogy a HIPA befizetésnek is a kétötödét teljesítik, ha az önkormányzatok adóbehajtási hatékonysága megfelelő. Így országos átlagban jövőre az önkormányzatok a HIPA bevételek ötödét veszíthetik el maximum. Ez becslésem szerint jövőre 166 milliárd forint lehet – 835 milliárd forintos országos összes HIPÁval számolva (788 milliárd forint volt a 2019-es). Egy kkv-ra vetítve átlagosan 200 ezer forintot jelent. Ebből a Fővárosi önkormányzatnak maximum 30 milliárd forint, a kerületeknek pedig együttesen 25,6 milliárd forint kiesése keletkezhet úgy, hogy 323 milliárd forint volt a 2020-as fővárosi rendelet szerint az adó kerületek és a fővárosi önkormányzat közti szétosztásának alapja.
Tudható, hogy Budapesten az összes HIPA közel 70%-át a nagyvállalatok adják. A nagyvárosokban hasonlóan magas a 250 főnél nagyobb vállalkozások aránya. A kisebb települések legtöbbjében pedig nincs nagyvállalat, minden iparűzési adót a kkv-k fizetnek. Ezért számos kistelepülésnél várható 50% bevételcsökkenés, de mint tudjuk a 25 ezer lakosnál kisebb településeket automatikusan kompenzálja a kormány, a nagyobbakkal tárgyalni fog.
Ha egy-egy kkv-nál átlagosan 200 ezer forint marad, s ha a kormány a településeknek ugyanennyi forrás juttat, akkor a település összességében jobban jár, mintha nem lenne adókedvezmény. Egy településvezetőnek érdemes a városának érdekeit is látni, úgy gondolom.
Továbbá emlékezzünk arra, hogy 2004-ben (nálunk akkor már dübörgött a válság, permanens megszorítások közt éltünk) az akkori kormány a vállalkozók negyedik negyedéves ÁFA visszaigénylésének és a mezőgazdasági támogatásainak a visszatartásával kezelte a fizetési problémáit. Mivel a vállalkozások későn kapták meg a visszaigényelt ÁFA-t, a bérek fizetése is gondot okozott, s csökkent is a foglalkoztatás a 2003-as értékekhez képest. 2004-ben a többi frissen az unióhoz csatlakozott országban bővült a foglalkoztatás, nálunk nem. 127 milliárd forintnyi ÁFÁt és 46 milliárd forintnyi mezőgazdasági támogatást tartott akkor vissza a Gyurcsány kormány. Csak ez az egy intézkedés akkor átlagosan 244 ezer forint hiányt okozott minden vállalkozásnál. Mostani értékre átszámolva 414 ezer forintot jelentene.
