Az évenkénti minimálbér megállapodások az Orbán kormányok időszakában 14 alkalomból mindannyiszor reálérték növekedést eredményeztek, míg a baloldali kormányok időszakában 12 alkalomból 10-szer reálérték csökkenést hoztak.
A 2021-es tárgyalások még nem zárultak le, januárban folytatódnak. Nagyon kemény esztendő áll előttünk, nem egyszerű mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára megfelelő egyezséget találni.
Nézzük, hogyan alakult az elmúlt években a minimálbér:
– az Orbán kormány alatti első megállapodástól máig minden alkalommal nagyobb növekedésről döntöttek a felek, mint az infláció, így reálértéken is növekedés történt
– 2010-2020 között 119%-kal nőtt a minimálbér, s ez 74%-os reálérték növekedéssel járt, azaz háromnegyedével többet ért 2020-ban, mint 2010-ben.
– 1999-es évről hoztak először döntést az első Orbán kormány regnálása alatt, s a 2002-es évről döntöttek a kormányváltás előtt utoljára. Ezen időszakban is minden alkalommal magasabb volt a növekedés, mint az infláció. A minimálbér 2002-re összesen 85%-kal ért többet reálértéken, mint 1998-ban.
– 1994-1998 között 13%-kal, 2002-2010 között pedig 2,5%-kal csökkent a reálérték, azaz ennyivel kevesebbet ért a baloldali kormányok alatt a minimálbér.
Az utóbbi tíz év növekedésének hatására nőttek a minimálbérnél magasabb bérek, így az átlagbér is. Az átlagbér megduplázódott, reálértéke közel 60%-kal emelkedett, mindez úgy, hogy a munkáltatók munkaerő-költségében az általuk fizetett járulékok alig emelkedtek (a KSH 2010-2018 között a versenyszférában mindössze csupán 2%-os szociális költség emelkedést mutatott ki), mert míg 2009-ben még 32% munkáltatói + 1,5% szakképzési járulékot kellett fizetni, ma már csupán 15,5% + 1,5%-ot. Tehát a munkáltatóknak nagyjából annyi pluszköltséget jelentett, amennyivel a dolgozóiknak többet fizetnek.
Az elmúlt tíz évben a minimálbért keresők száma és aránya jelentősen csökkent. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbb arról számolt be, hogy már közel csak 250 ezer ember keres minimálbért hazánkban.
Elengedhetetlen a bérek folyamatos növekedése, hisz a környező országokkal komoly bérverseny alakult ki. Nemrégiben Lengyelország 7,7%-os, Szlovákia 7,4%-os Csehország 4,1%-os minimálbér emelésről döntött 2021 évre. Ugyan a járvány alatt csökkent a külföldön dolgozó magyar foglalkoztatottak száma, de ez jobbára csak a restrikciós intézkedések hatása. Ezek remélhetően meg fognak szűnni, s akkor a bérekkel tudjuk itthon tartani a munkaerőt.
Figyelemre érdemes az a tény is, hogy az utóbbi években a versenyszférában nagyobb volt az átlagbérek emelkedése, mint a minimálbéré. Mindez köszönhető annak, hogy komoly belső átrendeződés történik a munkaerő-piacon. A digitalizáció, a tudásintenzív szolgáltatások és a high-tech szféra egyre nagyobb arányban ad munkát hazánkban. 2019-ben már az uniós tagállamok közül az 5. legnagyobb arányúak voltunk, ezen belül a nők a 3. legnagyobb arányban dolgoztak e területen nálunk.
A minimálbér szintje számos egyéb juttatást is meghatároz. Pl. a GYED az anya korábbi bérének 70%-a, de maximum a minimálbér 140% lehet. Ha nagyon alacsony a minimálbér, akkor egyre többeket érint negatívan ez az un. GYED plafon is.
