Friss hírek az Eurostatról: A magyar munkaerőpiac a járvány ellenére a várakozásoknál jobban teljesített a nyáron! 2020 III. negyedévében Európában mindössze négy ország foglalkoztatási rátája tudott visszapattanni a 2019-es azonos időszaki szintre: Málta, Lengyelország, Horvátország és Magyarország!

Az unió átlagos rátája 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt, ami azt jelenti, hogy nyáron a 20-64 évesek 72,5%-nak volt munkája Európában. Hazánkban 75,5%-nak, ami 0,1 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel az értékkel a középmezőny elején, a tizedik helyen állunk, javítottunk öt helyet, a múlt évben ilyenkor a 15. helyen voltunk. (Németország adatai hiányoznak az Eurostat nyilvános adatbázisából, de a német statisztikai hivatal április óta minden hónapra komoly visszaesést közölt az előző éves adatokhoz viszonyítva.)
Munkanélküliségi rátánk a negyedik legkisebb a tagállamok közül Csehország (2,9%), Lengyelország (3,3%) és Hollandia (4,3%) előzi meg csupán a mi 4,4%-os értékünket. Az unió átlagának munkanélküliségi rátája 7,5%.
Az inaktívak száma egy év alatt 60 ezerrel csökkent, így ebben a korcsoportban 1224 ezren voltak. Ez nagyon jelentős javulásnak számítana még járványmentes időben is!
Az összességében jó adatok jelentős belső átalakulás mellett jöhettek csak létre. A férfiak rátája 0,4 százalékpontot emelkedett, ők már a negyedikek a tagállamok rangsorában Csehország, Málta és Hollandia után. A nők még 0,4 százalékponttal elmaradnak a múlt évi szinttől, de az unió átlaga fölött teljesítenek ők is, 17. helyen állnak az országsorrendben.
Ágazataink közt a legkomolyabb növekedést az infokommunikáció, a szakmai tudományos és műszaki tevékenység és az építőipar produkálta, s a szállítmányozás szenvedte el a legnagyobb csökkenést. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás – azaz a turizmus – arányaiban kisebb esést mutat, mint az unió átlaga. Valószínű, hogy mivel nyáron a belföldi turizmus jól teljesített, ezért több foglalkoztatottnak maradt meg a munkája akkor, mint a többi tagállamban.
A részmunkaidősök aránya a foglalkoztatottakon belül a II. negyedévi emelkedés után visszaesett a múlt évi azonos időszakihoz hasonló szintre, 4,7%-ra, ami a negyedik legalacsonyabb érték Bulgária, Horvátország és Szlovákia után, az uniós átlag 17,9%.
A foglalkoztatottakon belül nőtt az önfoglalkoztató vállalkozók száma és aránya is. 46 ezerrel több önfoglalkoztató közül 8 ezerrel az alkalmazottal dolgozók és 38 ezerrel az egyéni vállalkozók száma emelkedett. Arányuk így is jóval alacsonyabb, mint az unió átlaga. Valószínű, hogy azok, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, többen az eddig másodállásban működtetett vállalkozásukból tudják biztosítani maguknak és a családjuknak a megélhetését.