A korábbi minimálbérrel kapcsolatos postjaimhoz többen tettek megjegyzést arról, hogy a növekedés bruttóban kimagasló, de mi van a nettóval! Nos nézzük meg akkor, hogy mi is történt az adózás terén!
2011-től teljesen átalakultak az adózási kedvezmények hazánkban. Az a városi pletyka járja, hogy előtte a minimálbér adómentes volt. Ez nem igaz! 2010 januártól 73.500 Ft volt a bruttó minimálbér. Az adóalapot akkor a bruttó összegének a 27%-kal növelt értéke („szuperbruttó”) jelentette, annak a 17%-a volt a személyi jövedelemadó, azaz 15.869 Ft. Ebből 15.100 Ft-ot adójóváírásként le lehetett vonni, s így az adó 769 Ft/hó maradt, s ehhez jöttek még a járulékok, így összesen 18% levonás terhelte a minimálbért. Ha valaki 3 vagy több gyermeket nevelt, akkor is csak 17%-ra csökkenhetett a teher.
Ezt a rémesen átláthatatlan rendszert egyszerűsítettük le. Megszűnt a szuperbruttósítás és az adójóváírás. A szuperbruttósítás véleményem szerint az adókulcs kozmetikázását jelentette csupán. Értelmetlen volt a bruttó bért először csak papíron 27%-kal növelni, s a növelt értéket 17%-kal, majd a felső sávban 32%-kal adóztatni. Sokkal átláthatóbb lett volna azt mondani, hogy az alsó sávban 21,6%-os a magasabb sávban pedig 40,6%-os kulcsot kell használni. Tudjuk, hogy az állam 2010 előtt nem törekedett arra, hogy átlátható, tiszta, könnyen érthető szabályozást alkosson.
2011-től az egykulcsos adó 16% lett, majd ez tovább csökkent 15%-ra, s összesen egyféle kedvezmény működött, ez a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény. Később egészült ki a fiatal házasok kedvezményével, s jövőre pedig a 25 évnél fiatalabbak is beléphetnek a kedvezményezettek közé.
Sajnos sokan úgy szokták máig összehasonlítani a 2010 előtti és utáni adórendszereket, hogy a 2010 előtti időszak összes kedvezményével számolnak, míg a 2011-től érvényesíthető gyermekkedvezményeket nem veszik figyelembe, pedig a foglalkoztatottak negyede tudott élni vele már a legelső évben is, s később csak nőtt az arányuk.
Ezekután vizsgáljuk meg a pontos számokat:
- a bruttó minimálbér 128%-kal nőtt 73.500 Ft-ról 167.400 Ft-ra. A gyermektelenek nettója 85%-kal 60.236 Ft-ról 111.321 Ft-ra. A fiatal házas növekedés 93%-os, az egy gyermekeseké 101%-os, a kétgyermekeseké 151%-os, míg a három gyermekeseké 170%-os volt. A zöld alapra rajzolt grafikonon külön bontottam, hogy a növekedésből mekkora rész a fogyasztói árak növekedése és mekkora marad azon felül, amely a vásárlóerő növekedését jelenti. A két és három gyermekeseknél több, mint megduplázódott a reálérték, a vásárlóerő, de a gyermektelenek esetében is több, mint felével nőtt.
- Minimálbért 200-250 ezren keresnek csupán, mert akinek van szakmája, annak legalább a szakmunkás minimálbért (a hivatalos neve: garantált bérminimum) meg kell kapnia. A garantált bérminimum jelentősebb mértékben emelkedett, mint a minimálbér. Bruttó értéke 89.500 Ft-ról 219.000 Ft-ra. A gyermektelenek esetében ez nettóban 70.062 Ft-ról 145.635 Ft-ra azaz több, mint duplázódott, a többi kategória esetében is 115-190%-os nettó növekedést tapasztalhattunk. Részletek a sárga lapra rajzolt grafikonon. A vásárlóerő itt is 82-144% között növekedett nettóban.
Kérem, ne dőljünk be azoknak a rosszindulatú hangoknak, akik szerint az adórendszer egyszerűsítése, tisztítása, átláthatóbbá tétele ÉS ezzel egyidőben az egyértelmű új hangsúly kialakítása, azaz a családok támogatásának emelése az alacsony keresetűeknek hátrányt jelentett volna. Sem a minimálbéren élők, sem a garantált bérminimumot keresők nem veszítettek, sőt jelentősen emelkedett a bérük bruttó és nettó valamint a vásárlóértéke is. Mellettük jelentősen javult az anyagi helyzete annak az egymillió munkavállalónak, akik élnek évente a családi kedvezménnyel.
Ne felejtsük el, hogy júliustól remélhetően további 1%-kal nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum.
