2019-ben a női foglalkoztatottak 2,5%-a dolgozott a csúcstechnológiai iparban hazánkban, s ezzel az aránnyal az unió tagállamai közül a legjobbak vagyunk. A férfiak is dobogósok, ők a 2,7%-os arányukkal a második helyen állnak Írország után. A magas arányok jól mutatják, hogy a csúcstechnológiai ipar nagyon komoly, 2,6%-os részarányt képvisel a hazai munkaerő-piacon. Egyáltalán nem igaz, hogy Magyarország az összeszerelő üzemek országa lenne, amivel az ellenzék szokott vádolni bennünket.
A feldolgozóipar csúcstechnológiai területeit és a szolgáltatások tudásintenzív high-tech területeit együtt is szokták vizsgálni, ha a high-tech területek nemzetgazdaságban betöltött szerepét elemzik. A tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozók aránya (3,1%) nálunk nem kimagasló, uniós átlag feletti, s ezzel a tagállamok középmezőnyében foglalunk helyet. A két területen együttesen azonban 2019-ben először sikerült a dobogóra felállnunk az 5,7%-os arányunkkal. Írországot és Finnországot négyen követjük holtversenyben a harmadik helyen: Szlovénia, Málta, Észtország és Magyarország. A magyar női arány is harmadik helyen áll Írország és Málta után – itt nem alakult ki holtverseny.
A high-tech ágazatok aránya a magyar foglalkoztatásban akkor volt kicsit kisebb, amikor 2014 – 2017 között magas volt a közfoglalkoztatottak létszáma. Ahogy a részvételük visszaszorult, s az elsődleges munkaerőpiac rohamléptekben bővült, e növekedés komoly részét képezték örvendetes módon a csúcstechnológiai és tudásintenzív területek.
Közeledik a nőnap, tegnap is megjelent egy Eurostat kiadvány arról, hogy a tudományban és a mérnöki területeken milyen arányban találunk nőket és férfiakat. Hazánkban 32,6% a nők aránya a nemek között, s ez az uniós 41% alatt van. A feminista megközelítést előtérbe helyezők ezt a mutatót szeretik hangsúlyozni, s ezzel bizonyítva érzik azt a teóriájukat, hogy a nők diszkriminációt szenvednek el a műszaki területeken.
Tapasztalatom szerint hazánkban semmivel nincsenek rosszabb helyzetben a nők, mint bárhol Európában. Mindezt mérnökként mondom. Életem első részében informatikai projektek fejlesztését vezettem, majd a tudásmenedzsment, foglalkoztathatóság, munkaerő-piaci részvétel, aztán a vállalkozásfejlesztés, üzleti innováció, startup ökoszisztéma fejlesztés területén tevékenykedtem, s rengeteg nemzetközi projektben vettem részt. Nem állítom, hogy nálunk minden tökéletes, de azt igen, hogy nincs TÖBB probléma nálunk, mint máshol a világon.
Sokkal jobban járnánk azt hiszem, ha nem azzal töltenénk feleslegesen az időt, hogy egyes területeken belül milyen a nők és a férfiak aránya, hanem inkább azon dolgoznánk, hogy a csúcstechnológiai és tudásintenzív területekre, vagy a műszaki tudományba és a mérnöki területekre, az üzleti innováció világába hogyan tudnánk még többeket bevonni, még több nőt is természetesen épp úgy, ahogy férfit. S ők együtt dolgozva fogják megalkotni azokat az eredményeket, amikkel egyrészt a magyar emberek élete kényelmesebbé válik, illetve az egész világunkat élhetőbb lesz.
Bárki bármit mond, méltán büszkék lehetünk a nőkre a csúcstechnológiai és tudásintenzív területeken – ahogy a férfiakra is természetesen.
