Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

A szomszéd füve most nem zöldebb – A foglalkoztatás nálunk javul legjobban

20-64_emplrate2009_2014

Az Eurostat a 20-64 éves korúak foglalkoztatási rátájának 2009-2014 közti növekedését ismerteti regionális szinten a térképen. A piros és rózsaszínű régiókban kisebb volt 2014-ben a foglalkoztatási ráta, mint 2009-ben, azaz ők még nem érték el a válság eleji szintet, a zöldeknél pedig javulás látható.

Hazánk a legzöldebb, 5%-nál nagyobb javulású terület.

S 2015-ben is a legnagyobb javulás nálunk volt.

(térkép: EUROSTAT)

A női foglalkoztatás javulásának üteme változatlanul az egyik legnagyobb Európában az idei első negyedévben is

2016_Q1_ffi-noi rata

A KSH ma nyilvánosságra hozott 2016. évi első negyedéves adatai szerint a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 58,8%, 2,1 százalékponttal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában.

A rátánk ismét csúcson, ilyen magas értékünk soha sem volt korábban. A nők javulása 2012 második negyedévétől az unió legjobbjainak egyike.

50 ezer fővel többen,1 932 ezren dolgoztak ebben a korcsoportban az év elején, s 126 ezren voltak munkanélküliek. A munkanélküliségi ráta 6,1%-ra – 1,8 százalékponttal mérséklődött.

Az inaktívak létszáma a korcsoportban 1 228 ezer, közel 300 ezer fővel alacsonyabb, mint 2010-ben volt.

 

A férfiak foglalkoztatásbővülése 2014-től kezdődően felgyorsult – ahogy ez látszik is az ábrán. Így ők most gyorsabban javulnak hazánkban, mint a nők. Ha azonban az elemzéseinkben nemcsak a nemek közti versengés szítása a célunk, hanem pontos képet szeretnénk adni a munkaerő-piaci trendjeinkről, akkor nem szabad lekicsinylően kezelni a nők uniós átlag két és félszeresét is elérő javulását sem.

A férfiakat a járműipar kimagasló növekedése és az építőipar érzékelhető felébredése húzza és húzni fogja továbbra is. Nekünk sem kell azonban aggódni: a feldolgozóiparban a női létszám is emelkedett, valamint a turizmus és a szolgáltatási ágazatok is bővülnek folyamatosan!

A nők munkaerő-piaci tartalékának nagyobb része inaktív (2015. női foglalkoztatásáról V.)

2015_éves noi munkaeropiaci tartalekA KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár az ötödik, befejező része a sornak.

A szakirodalom munkaerő-piaci tartaléknak tekinti a munkanélkülieket és az inkatívak közül azokat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból mégsem keresnek munkát vagy keres ugyan munkát, de ha találna, két héten belül mégsem tudna munkába állni. Olyan inaktív, aki szeretne dolgozni, de mégsem keres munkát egyrészt az, aki reménytelennek gondolja, hogy talál, valamint az is, akinek van valamilyen fizetett inaktív státusza (pl. GYED, GYES, vagy diák, stb.) s emellett szeretne dolgozni, de a státusza miatt nem jelenik meg a munkanélküli nyilvántartásban.

A férfiaknál a munkaerő-piaci tartalék nagyobb résztét mindig a munkanélküliek teszik ki, míg a nőknél az inaktívak adják a nagyobb tartalékot.

Az utóbbi 10 év legmagasabb munkaerő-piaci tartaléka a nők esetében 2011-ben volt hazánkban, 429 ezer fő. A múlt évben ez a létszám 323 ezer főre csökkent. A 106 ezer fős csökkenésből 28 ezer fő 2015-ben realizálódott. 2011-2015 között a munkanélküliek 69 ezer fővel csökkentek, az inatívak közül dolgozni kívánók pedig alig több, mint felével csupán.

A női foglalkoztatottak létszáma ezidő alatt 186 ezerrel nőtt, tehát ebből is látszik, hogy az idő előrehaladtával nem állandó a munkaerő-piaci tartalék, hisz változik a népesség véleménye.

Ezen oldalról vizsgálva is kijelenthető, hogy a további női foglalkoztatás-bővülés fő forrását az inaktívak jelentik.

A negyvenes és ötvenes éveikben járó nők foglalkoztatása kiemelkedő (2015. női foglalkoztatásáról IV.)

2015_éves foglalkoztatasirata_oteves_korcsoportonként

A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a negyedik része a sornak.

A női foglalkoztatás legrosszabb éve az ezredforduló óta a 2009-es volt. 2009-2015 között a 15-64 éves korcsoportban a női foglalkoztatási ráta 8,2 százalékpontot javult, ami a tagállamok között is kiemelkedő.

A grafikonon látható, hogy minden 20 év feletti ötéves csoport jelentősen javult. Legnagyobb javulás az ötvenes éveikben járóknál, a 20-24 és a 45-49 éveseknél tapasztalható. A 40-59 évesek foglalkoztatási rátája jóval nagyobb, mint az uniós átlag.

Közel 5 százalékpontos elmaradást az uniótól a 20-34 közti korcsoportoknál találunk, ahol a legjelentősebb a kisgyermekesek aránya valamint itt találhatók a már valamilyen szakképzettséggel rendelkező, de még diák státuszú inkatívak is nagyrészt. Ők számos uniós országban legálisan meg tudnak jelenni részmunkaidős foglalkoztatottként. A hazai munkaerőpiac még nem elég rugalmas ehhez a foglalkoztatási formához.

Fontos látnunk, hogy e korcsoportokban sincs jelentős számú munkanélküli, tehát nálunk e csoportok aktivitása is jóval alatta van az unió számos országának. E csoportok bevonása a munkaerő-piacra munkanélküliség csökkentő programokkal nem megoldható.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

A részmunkaidős foglalkoztatott nők száma és aránya tovább csökkent (2015. női foglalkoztatásáról III.)

2015_éves foglalkoztatasirata_reszmunkaidos

A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a harmadik része a sornak. Vizsgáljuk most az adatokat munkaidő szerint.

Az ILO (ENSZ munkaügyi szervezete) definíciója szerint részmunkaidős foglalkoztatott az, akinél a munkaidő nem éri el a heti 36 órás átlagos leterhelést.

Az ábrán a 2014-es teljes munkaidős női létszám népességhez viszonyított aránya alapján állítottam sorba a tagállamokat, s a 15-64 éves korcsoportot vizsgáltam. Látható, hogy 2014-ben hazánk a 9. helyen állt. Mivel a 2015-ös év növekedése teljes egészében a teljes munkaidős csoportban történt – a részmunkaidősök létszáma közel 8 ezer fővel csökkent – így Szlovéniát megelőztük, s Portugália 2014-es teljes munkaidős arányát túlléptük. A 2015-ös portugál arányra várni kell még. Így legalább a 8. helyre várom hazánkat e rangsorban 2015-ben.

Uniós átlag alatti teljes munkaidős arányú országok csoportjában szinte csak az unió centrumabeli és mediterrán tagállamokat találunk, az újonnan csatlakozóknál mindenhol magas a teljes munkaidősök aránya.

Nálunk nem elterjedtek a heti 40 óránál kisebb munkavégzési formák. Az MT is csak a napi 4 órás részmunkaidőben gondolkodik sajnos máig. (Az MT szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez sugallja azt, hogy mást ne kérjen a munkavállaló…) Ausztriában általános dolog, hogy az anyák nagy része péntekenként otthon marad, amíg óvodás vagy bölcsődés a gyermeke. Azaz 4×8=32 órát dolgozik hetente.

A volt szovjet blokk országain kívül ott magas a női foglalkoztatás, ahol kialakultak a rugalmas, részmunkaidős, családbarát foglalkoztatási modellek, s ezek közül a legkevésbé a napi 4 órás foglalkoztatás az elterjedt. Rövidtávú feladatunk tehát a hazai modelleket megalkotni.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

2015-ben a 25 év alatti és az 55 év feletti nők foglalkoztatása javult legjobban (2015. női foglalkoztatásáról II.)

2015_éves foglalkoztatasirata_korcsoportonként

A KSH múlt pénteken nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatait, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a második része a sornak.

Korcsoportonként vizsgálva a fiatal nők foglalkoztatási rátája 1999 és 2009 közti évtizedben megfeleződött. 16,2%-os szintig zuhant, majd stagnált, s igazán látványos emelkedése a munkahelyvédelmi akció 2013-as bevezetésének hatására indult el. Két év alatt 7 százalékpontot javulva 2015-re 23,1%-os foglalkoztatási rátájú a 15-25 éves korcsoport.

Az Uniós átlag 2008-2013 között 4%-os csökkent, jelenleg nagyon kicsit emelkedik, de inkább csupán stagnál.

A foglalkoztatás szempontjából legjobb korcsoport, a 25-54 éves nők foglalkoztatási rátája 2011-től folyamatosan emelkedik, négy év alatt összesen 7,8%-ot, míg az unióban nem egészen 1%-ot csupán. Jelenleg jóval az uniós átlag felett járunk: e korcsoportban 74,4% dolgozik. E növekedést jelentősen befolyásolták a munkahelyvédelmi akció szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók és a kisgyermekesek után járó kedvezményei, valamint a GYED extra keretében a GYED mellett legálisan munkát vállalók megjelenése a munkaerő-piacon.

Az 55 felettiek az unióban is intenzíven javulnak. A magyar növekedés kicsivel jobb e csoportban az uniós átlagnál. Itt szintén a nyugdíjkorhatár emelkedése mellett a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek hatása is érezhető.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

2015-ben 1,9%-ot javult a női foglalkoztatás Magyarországon (2015. női foglalkoztatásáról I.)

2015_éves foglalkoztatasirata

A KSH nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatait, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A múlt év folyamatit több bejegyzésben tervezem feldolgozni, kezdjük is:

A 15-64 éves korú nők foglalkoztatási rátája a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas: 57,8%, ami éves szinten 1,9 százalékpontos javulást jelentett a múlt évben, s 2010 óta 7,6 százalékpontot növekedtünk.

2015-ben éves átlagban 1 millió 911 ezer nő dolgozott ebben a korcsoportban, 44 ezerrel többen, mint előző évben, s közel 200 ezerrel többen, mint 2010-ben.

Az unió éves adatait még nem ismerjük, csak az első 3 negyedévet adta még ki az EUROSTAT. Ezekből szakértői becslésem szerint 60,5% körülire várhatjuk az unió átlagát. Így már 3%-on belülre közelítettük meg. 5 éve még háromszor ilyen távol álltunk, 8,7 százalékponttal voltunk lemaradva.

A nőknél a múlt évben a versenyszféra ágazatai közül a „szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (I)” ágazat női foglalkoztatása javult a legnagyobb mértékben, 15 ezer fővel.

 

 

A foglalkoztatás javulása elsődlegesen az inaktivitás csökkenésből fakad

2015Q4megoszlás

A munkaerő-piac legfontosabb fogalmainak tisztánlátáshoz segítségként készítettem a fenti ábrát.

2010 előtt egész Európa, benne mi is, elsődlegesen a munkanélküliség kezelésére fókuszáltunk. Ezért is hívta akkor a városi humor Munkanélküliségügyi Minisztériumnak a terület akkori csúcsszervét.

2010 tavaszán szinte egyszerre helyeződött át a fókusz a foglalkoztatásra hazánkban és az unióban.

Így a 2010 előtti 2,6 milliós inkatív létszámot öt év alatt hatszázezerrel sikerült csökkenteni. Jelenleg a korcsoport 69%-a aktív, akkor 60-62% volt csupán. Európa legjobb foglalkoztatással bíró délnémet régióiban azonban több, mint 80% az aktívak aránya. Ott számos fiatal diák és kisgyermeket nevelő nő dolgozik heti 2-3 napot legálisan részmunkaidőben. Nálunk elenyésző a részmunkaidős atipikus foglalkoztatottak aránya, ők mind inkatív státuszúak.

Az inaktívak számának előbb említett hatszázezer fővel történő csökkenése mellett öt év alatt a foglalkoztatottak száma ötszázezerrel nőtt, a munkanélküliek száma pedig 174 ezerrel csökkent. (A 15-64 éves teljes népesség is több, mint kétszázezer fővel csökkent.)

A számok mutatják, hogy a foglalkoztatás bővülésünkhöz kisebb létszámmal járult hozzá a munkanélküliség csökkenése és többel az kisebb inaktivitás.

Tovább javult a foglalkoztatás 2015. IV. negyedévében – noha Magyarország továbbra is kétpólusú

2015Q4terkep_grafikon

A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,2%-ot javult a foglalkoztatási rátánk, s 1%-ot a munkanélküliségi rátánk. A 64,8%-os foglalkoztatásunk alapján az unió középmezőnyében, a 6,2%-os munkanélküliségünkkel pedig a jók között vagyunk.

Már 3 régióban jobb a foglalkoztatás, s csupán Észak-Alföldön rosszabb a munkanélküliség, mint az unió átlaga.

Az elmúlt öt évben Észak-Magyarország és Észak-Alföld utolérte Dél-Dunántúlt, s így mindhárom régió 60%-ra növekedett. E javulással már egyetlen régiónk sem uniós sereghajtó. (Talán emlékszünk rá, hogy nemrégiben még 4 hazai régiónk is benne volt az unió foglalkoztatási szempontból legrosszabb 20-as csoportjában, ma már mindannyian kiléptek e kétes dicsőségű klubból.)

E három 60%-os régiónk mellett a másik pólust a három 69%-os régiónk alkotja. Öt év alatt Közép-Magyarország előnye elolvadt, sőt jelenleg Közép-Dunántúl át is vette a vezető szerepet, ugyan csak hajszálnyi előnnyel. Az uniós átlagnál is magasabb mutatójú régióink igazi problémája már a mobilizálható munkaerő hiánya, s kisebb feladatot jelent náluk a munkanélküliség. A régiók egyre több megyéje érte el a teljes foglalkoztatottságot jelentő 3%-os munkanélküliségi szintet.

Hazánkban is egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. (Emlékszünk a 2010-es közgazdasági Nobel díjra?)

Térségünk metropoliszaiban Budapesten javult legjobban a foglalkoztatás

metropolis_regiok_foglalkoztatasa_2014

2010-2014 között a Közép-európai mertopolisz régiók közül Budapesten javult legjobban a foglalkoztatás. A 6%-os foglalkoztatási ráta emelkedés kimagasló, s az eddig publikált adatok szerint 2015-ben is folytatódik, további 1,5%-os növekedés várható.

2010-ben a térségben minden nagyváros megelőzött bennünket, még Bukarest és Kolozsvár is. 2014-ig Bécs és Ljubjana kivételével mindegyik városban javultak a munkaerő-piaci mutatók. Budapest a gyors növekedésnek köszönhetően felzárkózott, sőt már meg is előzi Bécset.

Bécshez viszonyítva Budapest már csak a kisgyermekes nők foglalkoztatása terén van lemaradva, de e szegmensben jelentősen.

(Metropolisz régiónak az Unió a nagyvárost és az azt körülvevő megyét tekinti. Ez Budapest esetében éppen megegyezik a Közép-Magyarországi régióval, más városoknál nem mindig jelenti a NUTS2 szintű régióját.)

Nők a „férfiasnak tekintett területeken”

elektronikai ágazat női foglalkoztatása 2014

járműgyártási ágazat női foglalkoztatása 2014

A HR Portál mai cikkében ír arról, hogy a „kifejezetten férfiasnak mondott gazdasági területeken, gyártásban, műszaki szakmákban is egyre erőteljesebben keresik a női munkavállalókat.” Az elektronika és a gépjárműgyártás területéről bemutatott két program (Mercedes és a Schneider Electric) mellett épp egy olyan szakértőt sikerült megtalálni az újságírónak, aki bizonyára nem tudott utánanézni a területet leíró objektív statisztikáknak. Így aztán szubjektív negatív élményeire alapozva úgy festette le a hazai munkaerő-piacot, mintha „a fejlett világból” jövő „nemzetközi hátterű vállalatoknak” kellett volna a magyar gazdaságba „beszivárogtatni” azt a szemléletet, hogy a „férfiasnak tekintett területeken” nők is dolgozzanak. S a női munkaerőt vagy a szerinte „nagyobb eséllyel korrumpálható” férfiak ellenében veszik fel a cégek, vagy fiatal korban a „külső adottságaik” miatt. Continue reading

Jelentősen csökkent, de még mindig sok az inkatív

inaktivitas_megyenkent_2015Q3

A korábbi bejegyzésekben láttuk, hogy az élvonalbeli megyéink munkanélküliségi rátája az unió legjobbjai közt van már, míg a foglalkoztatási rátája még csak közepesnek mondható. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy hazánkban még mindig sokan vannak inkatív státuszban.

Az unió átlagos inkativitási arányánál csupán Budapest és Vas megye volt alacsonyabb 2015. szeptemberében.

A legaktívabb svéd és német területeken 20% alatti az inaktívak aránya a 15-64 éves korcsoportban. Ott mindenhol sokkal rugalmasabb a munkaerő-piac, azaz sokkal több részmunkaidős – heti 2-4 napot dolgozó – fiatalt (többnyire második képzettségét szerző diákot) és kisgyermekes nőt látunk az aktívak között. A távmunkában dolgozók arányában az unió átlagához közel állunk.

Németországban és Svédországban magas az aktivitás és kevés gyermek születik, s nem is vágynak többre a fiatalok. Emiatt rohamosan szűkül a munkaerő utánpótlás belső forrása. Ezért kívánják a külső forrásaikat is mozgósítani (kelet-európai országok erőforrásainak elszívása és a migránsok közül a legjobb foglalkoztatási potenciállal rendelkezők lefölözése).

Nálunk egészen más a helyzet! Alacsony az aktivitás és kevés gyermek születik ugyan, de sokkal többet terveznek a fiataljaink. Tehát nálunk van potenciális belső utánpótlás. Egyrészt még van lehetőség a termékenységi ráta növelésére, másrészt a fiatalok és a kisgyermekesek esetében az inkatívak számának csökkentésére.

Teoretikusan számolva, ha minden megyénk elérné a felső-bajorországi aktivitási (80,9%) és munkanélküliségi (2,5%) szintet, akkor több, mint kilencszázezerrel többen, azaz 5 millió 150 ezren dolgoznának. Akkor a 15-64 éves korcsoportbeli inkatívak száma a jelenlegi 2 millió főről 1 millió 85 ezer főre csökkenne. (2010 hasonló időszakában még 2 millió 536 ezer fő volt.)

Úgy gondolom, a mostani inkatívjaink könnyebben bevezethetők a magyar munkaerő-piacra, mint azok a migránsok, akikkel nyáron találkozhattunk az ország több pontján. (S most ezt a kérdést csakis szigorúan a munkaerő-piac oldaláról közelítettem meg!)

Még családbarátabbá, rugalmasabbá kell formálódni a munkaerő-piacunknak azért, hogy a fiatalok és a kisgyermekes nők közül több olyannak legyen lehetősége legálisan munkát vállalni, akik egyszerre szeretnének tanulni és dolgozni vagy gyermeket nevelni és dolgozni.

Szeptemberben már 6 megyénkben jobb volt a foglalkoztatás az Unió átlagánál

foglalkoztatas_megyenkent_2015Q32015. III. negyedévében először van olyan megyénk, amelyben a foglalkoztatási ráta 70% feletti. Vas megyében a 15-64 évesek 71,4%-a legálisan foglalkoztatott. Öt évvel korábban, 2010 ugyanezen időszakában még itt is csupán 58,2% volt ez az arány, s akkor még három megyénkben is a korcsoport felénél kevesebben dolgoztak.

Kimutatható, hogy az ország minden területén nagyon jelentős javulás történt. Vas megye, a legjobb megyénk sincs azonban még az unió élvonalában. Miért? A következő bejegyzésben megmutatom.

Hol tartunk a teljes foglalkoztatásban?

munkanelkuliseg_megyenkent_EU28_2015Q3

Teljes foglalkoztatásról a szakirodalom akkor beszél, ha az adott területen a munkanélküliségi ráta 3% alatt van. (Egyes megengedőbb írásokban 5% alatt.)

2014. negyedik negyedévétől van hazánkban 3% alatti munkanélküliségű megye: Győr-Sopron megye, s 2015. harmadik negyedévben Vas megye is már szigorúbb értelemben vetten teljes foglalkoztatással bír. (Érdemes emlékeznünk rá, hogy 2010. hasonló időszakában még e megyéinkben is 7% volt a munkanélküliségi ráta.) 3% alatti mutatója Közép-Európában csak Prágának illetve egyes bajor és baden-württembergi régióknak van.

Ha nem vagyunk ennyire szigorúak, akkor Fejér, Zala és Veszprém megye is teljes foglalkoztatottságú területnek tekinthető. Szeptemberben pedig már csupán 3 megyénkben, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Beregben mértek az uniós átlagnál magasabb munkanélküliséget.

Jó lenne, ha 2016-ban az országos rátánk 5% alá csökkenne!

Tényleg biológiai csoda történt?

A pénteki nyilatkozatom után egyesek biológiai csodát vélnek felfedezni abban, hogy a januártól életbe lépett GYED extra hatására nemcsak 9 hónappal később, azaz szeptember után tapasztalunk születésszám emelkedést, hanem már az év első nyolc hónapjában is.

A csodát bizony nem a biológia okozza! Mert a kívánt, de halogatott gyermekek születéséről a döntéseket a családok nemcsak a törvény kihirdetése után hozták meg. Már 2013 május elejétől folyamatosan hírt adott a média arról, hogy készül egy kisgyermekesek helyzetét javító intézkedéscsomag. A 2013 május után megfogant babáknak 2014. február után kell megszületniük – s mily meglepő, épp 2014. márciustól született jelentősen, összességében több, mint 1600 fővel több gyermek. S remélem a szeptember után születő, a törvény kihirdetése után fogant gyermekek is többen lesznek, mint az előző években.

Bízom benne, hogy a GYED extra a Malcolm Gladwell-i fordulópontnak (Tipping Point) bizonyul.

A női foglalkoztatás korcsoportonként (EU 27 – HU – 10 új tagállam)

A nők foglalkoztatási rátája korcsoportonként Magyarországon, az EU 27 országában és a 10 új tagállamban - 2011

Jelenleg egész Európában a foglalkoztatás területén a legnagyobb probléma, hogy 25-55 közötti korosztályok tudnak igazán aktívan részt venni a munkaerőpiacon.  A férfiak és a nők esetében is így van. A nők esetén is kétszer annyian foglalkoztatottak ezekben a korcsoportokban, mint az ennél fiatalabbak vagy idősebbek esetében.

A 2008-as válság hatására a legnagyobb rátacsökkenés a 25 év alattiaknál kimutatható, illetve a 25-44 közötti korcsoportokban is még visszaesés tapasztalható. A 45 felettieknél a válság alatt is nőtt a női foglalkoztatási ráta.

A hazai folyamatok iránya ugyanilyen, de sajnos a mértéke ….. (ez majd egy önálló bejegyzést érdemel!)

Azt azonban a fenti grafikon is mutatja, hogy 35-55 között nincs nagy eltérés az EU átlagától. Ha tovább darabolnánk a korcsoportokat, s 5 éves intervallumokat hasonlítanánk össze, akkor a 40-55 éves korcsoportoknál egyezők vagy kicsit magasabbak az értékeink az EU-nál.

S az iskolai végzettség szerinti szegmensek közül a diplomásoknál nagyobbak; az érettségizett, de nem diplomás csoportban közel egyezők; az érettségi nélküli alacsony iskolai végzettségű csoportban pedig az EU átlagtól legkisebb lemaradást mutatók ezek a korcsoportok.

Számos szakmai anyagban a fiatalokat, az alacsonyan képzetteket és az időseket kiszolgáltatott helyzetben levő csoportokként említik a munkaerő-piaci lehetőségeik alapján. Hát ez sajnos a múlt évtized folyamán még fokozottabban igazzá vált nálunk is.

A nők munkaerő-piaci megoszlása (EU – HU)

100 fő 15-64 éves korosztályú nő munkaerő-piaci megoszlása 2011-ben

Nincs olyan foglalkoztatással akár csak kis részben is foglalkozó írás vagy műsor mostanában, ami nem arról szólna, hogy kevesen dolgozunk hivatalosan, s az EU országai közül mindenben hátul kullogunk. Tényleg mindenben? Ugye Önök is úgy tudják, hogy nem lehet projektet tervezni, ha a kiindulási SWOT analízis táblázatában az „Erősségek” rovatot üresen hagyjuk? Nézzük a számokat!

A foglalkoztatással kapcsolatosan megállapítható, hogy

  • A korosztálybeli nők közül 50,6 foglalkoztatott 2011-ben is (piros és kék csík összege), ami teljesen megegyezik a 2010-es értékkel és a válság kezdőévével, 2008-as adattal is. A 2009-es volt nálunk a mélypont: 49,9 érték. A magyar női foglalkoztatottak száma visszatért a válság előtti szintre már 2010-ben, míg a férfiaké 2011-re sem. A 27 országból a női foglalkoztatás tekintetében továbbra is csak Olaszországot, Görögországot és Máltát előzzük meg.
  • Az EU_27 átlaga 2011-ben 58,5. A 2008-as 58,9 volt az EU-ban a legmagasabb foglalkoztatási adat, ez 2010-re 58,2-re esett, majd a múlt évben már emelkedni kezdett.

(A magyar férfiak foglalkoztatási értéke 2007-ben volt a legmagasabb 64, ez a válság hatására 2010-ig 60,4-re csökkent, majd a múlt évben növekedett 61,2-re, még nem érte el a válság előtti szintet. Látható, hogy a férfiak foglalkoztatása jobban megsínylette a válságot, mint a nőké.

Az EU-ban a férfiak a legmagasabb foglalkoztatási szintet 2008-ban érték el, 72,7 értékkel, s 2010-ig lecsökkent ez az érték 70,1-re, s stagnált 2011-ben. Itt az emelkedés még nem indult el.)

Továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a foglalkoztatott nők száma teljes és részmunkaidős bontásban. A statisztikai értelemben vett teljes munkaidős – azaz heti 35 órát rendszeresen meghaladó – foglakoztatással kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 46,1 dolgozott 2011-ben teljes munkaidőben. Ez 0,6-os visszaesést jelent a 2010-es szintről. A maximumot 48,3 érték jelentette 2006-ban, onnan 2009-ig csökkent 46,4-re, 2010-ben nőtt 46,7-re. Az EU-ban ez a 13. legjobb érték. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország valamint Ciprus, Finnország és Portugália található.
  • Az EU_27 értéke 2011-re 40-re „emelkedett” (illetve stagnált) a 2010-es 39,9 értékről. A legmagasabb értéken 2008-ban tartózkodott, 40,9.

A statisztikai értelemben vett részmunkaidős foglalkoztatás fogalma kicsit eltér a hazai általánosan elfogadott használattól, mert minden foglalkoztatási forma beletartozik, ami a heti 35 órát rendszeresen nem meghaladó munkát jelent. Ez sem az „atipikus” sem a „rugalmas” foglalkoztatás a szaknyelvben elterjedt fogalmával nem egyezik meg, de az egyértelmű fogalmazás érdekében ezt az EU-s statisztikai értelmezést fogjuk használni. Megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 4,5-en részmunkaidős munkát végeztek 2011-ben. Ez az érték 0,7-tel magasabb, mint az előző éves adat, nálunk ez az érték a legmagasabb az eddigiek során. Így is csak Bulgária és Szlovákia van mögöttünk az EU országai közül.
  • Az EU átlagértéke 18,5, ami szintén a legmagasabb értéke eddig.

A foglalkoztatásunk tehát úgy stagnált, hogy 0,7 „főnyi” átrendeződés volt a teljes munkaidősből a részmunkaidős foglalkoztatásba .

A munkanélküliekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 6,3 fő volt munkanélküli 2011-ben. Ez a legmagasabb érték, 2010-ben 6,1 fő volt, de nem tér el jelentősen az EU 2011-es átlagos értékétől, 6,4-től . Az EU értéke 6 körül mozog 2000 óta, de mi ennél jobbak voltunk, a legkisebb magyar értéket 2001-ben mérték: 2,6 fővel. Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliek számának növekedése azonos női foglalkoztatott létszám mellett történt, tehát az inaktívak száma csökkent.

(Magyarország 2011-es női munkanélküli rátája 11,0, s ez 6,3 fő női munkanélkülit jelent 100 főre vetítve, míg az EU átlagos női munkanélküli rátája 9,8, ami 6,4 főt jelent a korosztályi megoszlásban. Az eltérést az okozza, hogy a ráta számítása a munkanélküliek/gazdaságilag aktívak képlettel történik, s a ráta számára az inaktívak láthatatlanok. Nálunk a megoszlásban a munkanélküliek/teljes korosztály létszáma összefüggést használtuk, s ez egy másik összehasonlítást eredményez. )

A gazdaságilag nem aktívakkal kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 43,2 fő volt inaktív. Csak Máltán, Olaszországban és Romániában volt az inaktív nők száma magasabb. Az előző évihez képest 0,1-del csökkent ugyan, de az 1997-es legmagasabb 51,4-es érték felöl nézve komoly javulást jelent.
  • Az EU átlagértéke 8,1-del kevesebb a magyarnál, 35,1.

Ehhez a témához még sokszor vissza fogok térni, több bejegyzést is érdemel, úgy gondolom!

Bevezető, fogalmak

Csoportosítás a munkaerő-piaci jelenlét alapján

Javaslom, hogy először tegyük félre a hagyományos esélyegyenlőségi szemleletet, és kezdjük inkább a gondolkodást munkaerő-piaci benchmark alapokon. Így az egyes területeken belül nem a magyar férfiak és a magyar nők adatait hasonlítjuk össze, hanem a magyar nők adatait az Európai Unió átlagértékeihez hasonlítottuk. A férfi-nő összehasonlítás egy zéró összegű játszmához (kevésbé matematikus megfogalmazásban versengéshez, veszekedéshez) vezetne a családon belül, s nem akarom ezzel elriasztani az olvasókat.

A benchmark módszertant akkor tudjuk alkalmazni, ha a mért értékek mellett van elfogadott célértékünk. Ahogy azt önök is tudják, jelenleg nincs ilyen. Ezért saját döntésem volt, hogy mindent az EU 27 országának átlagértékeihez hasonlítok. Addig ezt tekintem célértéknek, amíg nem fogalmazunk meg legalább a kiemelt szegmensekre konszenzussal másikat.

A fogalmak nem minden szakma számára azonos tartalmúak. Én a statisztikai értelmezésüket használom, hisz az adatokat jobbára a Munkaerő-piaci Felmérésből (Labour Force Survay) veszem. Így például mindazok beletartoznak a részmunkaidősök közé, akik olyan munkát végeznek, ahol a heti munkaterhelésük huzamosan, több héten át nem haladja meg a 35 órát.

A gazdaságilag nem aktívak vagy inaktívak pedig azok, akik nem foglalkoztatottak és nem is nyilvántartott munkanélküliek. Ide tartoznak a 64 év alatti nyugdíjasok, a 15 év feletti diákok, a GYED-GYES-GYET-en levő anyukák, a rehabilitációs ellátásban részesülők – azaz régen a rokkantnyugdíjasok vagy a fogyatékost ápolók többek között.

A szakma által használt különböző nevezőjű ráták helyett korosztályi megoszlással dolgozom a könnyebb érthetőség és összehasonlíthatóság kedvéért. Így a közölt számok mindig értelmezhetők úgy, hogy 100 fő 15-64 év közti nőből hány fő tartozik az adott csoportba.

Köszöntő

Kedves Látogató!
Üdvözlöm a honlapomon!

„Nem lehet a problémákat ugyanazzal a gondolkodással megoldani, mint amivel csináltuk azokat” – tudjuk Albert Einsteintől.

Ezennel tisztelettel hívom, ha kedve van, kezdjünk tisztán gondolkodni a női foglalkoztatásról, foglalkoztathatóságról. Ehhez alapul sok szeretettel osztom meg a grafikonjaimat.

Mivel alapvégzettségem mérnök, a folyamatokat konkrét számokkal alátámasztva írom le a blogban, s biztosan kiérződik az évek, sőt évtizedek óta hordott projektmenedzsment, tudásmenedzsment “szemüvegem” – látásmódom.

Ha kedve lenne reagálni bármely felvetett gondolatra, ne hezitáljon, a blog@szalaipiroska.hu címen várom levelét.

Üdvözlettel:
Szalai Piroska

Budapest, 2012.07.26.

—————————————————————————————————–

Kedves Látogató!

Az elmúlt időben nagyon sokan arra inspiráltak, hogy ne csak a Facebook-on az ismerőseim körében osszam meg gondolataimat, rövidke elemzéseimet, grafikonjaimat, hanem nagyobb nyilvánosság előtt is.

Ezért az új évben újraindítom az oldalamat – megvallom, sokkal korábban szerettem volna már, de valahogy mindig elé kerültek dolgok a prioritási sorban…

Az elmúlt időszak legfontosabb publikációi és sajtómegjelenései közül párat visszamenőlegesen feltöltöttem, de a rövid “szösszeneteket” nem hoztam át a FB-ról. Úgy érzem, azok akkor voltak aktuálisak, amikor épp kijött egy új adat, vagy valahol hallottam egy olyan hibás nyilatkozatot, amit érdemes volt javítani. Ez az oka annak, hogy most még kevés bejegyzést olvashat a Blog rovatban. Majd folyamatosan töltődni fog.

Addig is: boldog új évet kívánok!

Üdvözlettel:

Szalai Piroska

Budapest, 2016.01.18.

—————————————————————————————————–

Szalai Piroska:

2012. áprilisa és 2014. áprilisa között a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Feladata volt javaslatokat készíteni a női foglalkoztatás növelését, a „családbarát” munkaerő-piac és munkahelyek megteremtését valamint a munkavégzés és a magánélet összeegyeztethetőségét célzó rugalmas munkavégzési és önfoglalkoztatási formákat, illetve jó gyakorlatokat támogató kormányzati intézkedésekre. Ezen idő alatt többek közt ötletgazdája volt, s javaslatára került bevezetésre 2014-ben a GYED melletti munkavégzést lehetővé tevő szabályozás, ami aztán a kormány legnépszerűbb a női foglalkoztatást érintő innovációja lett. 2015. szeptemberében már minden hatodik jogosult igénybe vette.

Tekintettel a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása területén végzett munkájára és tapasztalataira, a nők munkaerő-piaci lehetőségeinek bővítését, a női foglalkoztatás növelését, a munkavégzés és a magánélet összeegyeztethetőségét célzó rugalmas munkavégzési és önfoglalkoztatási formák és jó gyakorlatok elterjedésének támogatását elősegítő tanácsadásra kérte fel Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter a miniszteri biztosi megbízatása lejártával.

Valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnökeként irányítja a szervezetet.

A BVK az egyetlen Budapest Főváros Közgyűlése által létrehozott kkv fejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely egyidejűleg európai értelemben vett non-profit mikrofinanszírozó is. A BVK hozzájárul a Főváros gazdaságfejlesztési programjaiban megfogalmazott célok megvalósításához, különös tekintettel Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiájára (2015-2021).

A Közalapítvány indulása óta folyamatosan kulcsszerepet játszik a hazai non-profit mikrofinanszírozási programokban, melynek célcsoportját a méretük, az igényelt hitelösszeg nagysága vagy egyéb ok miatt a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenységén és gyakorlatán kívül eső mikrovállalkozások jelentik. A non-profit mikrofinanszírozási szektor részükre kínál megoldásokat, melyek segítik az önfoglalkoztatóvá válásukat, a vállalkozásuk fejlesztését, bővítését és további munkahelyek teremtését.