Szalai Piroska oldala

e-mail: blog@szalaipiroska.hu

A szomszéd füve most nem zöldebb – A foglalkoztatás nálunk javul legjobban

20-64_emplrate2009_2014

Az Eurostat a 20-64 éves korúak foglalkoztatási rátájának 2009-2014 közti növekedését ismerteti regionális szinten a térképen. A piros és rózsaszínű régiókban kisebb volt 2014-ben a foglalkoztatási ráta, mint 2009-ben, azaz ők még nem érték el a válság eleji szintet, a zöldeknél pedig javulás látható.

Hazánk a legzöldebb, 5%-nál nagyobb javulású terület.

S 2015-ben is a legnagyobb javulás nálunk volt.

(térkép: EUROSTAT)

A női foglalkoztatás javulásának üteme változatlanul az egyik legnagyobb Európában az idei első negyedévben is

2016_Q1_ffi-noi rata

A KSH ma nyilvánosságra hozott 2016. évi első negyedéves adatai szerint a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 58,8%, 2,1 százalékponttal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában.

A rátánk ismét csúcson, ilyen magas értékünk soha sem volt korábban. A nők javulása 2012 második negyedévétől az unió legjobbjainak egyike.

50 ezer fővel többen,1 932 ezren dolgoztak ebben a korcsoportban az év elején, s 126 ezren voltak munkanélküliek. A munkanélküliségi ráta 6,1%-ra – 1,8 százalékponttal mérséklődött.

Az inaktívak létszáma a korcsoportban 1 228 ezer, közel 300 ezer fővel alacsonyabb, mint 2010-ben volt.

 

A férfiak foglalkoztatásbővülése 2014-től kezdődően felgyorsult – ahogy ez látszik is az ábrán. Így ők most gyorsabban javulnak hazánkban, mint a nők. Ha azonban az elemzéseinkben nemcsak a nemek közti versengés szítása a célunk, hanem pontos képet szeretnénk adni a munkaerő-piaci trendjeinkről, akkor nem szabad lekicsinylően kezelni a nők uniós átlag két és félszeresét is elérő javulását sem.

A férfiakat a járműipar kimagasló növekedése és az építőipar érzékelhető felébredése húzza és húzni fogja továbbra is. Nekünk sem kell azonban aggódni: a feldolgozóiparban a női létszám is emelkedett, valamint a turizmus és a szolgáltatási ágazatok is bővülnek folyamatosan!

A nők munkaerő-piaci tartalékának nagyobb része inaktív (2015. női foglalkoztatásáról V.)

2015_éves noi munkaeropiaci tartalekA KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár az ötödik, befejező része a sornak.

A szakirodalom munkaerő-piaci tartaléknak tekinti a munkanélkülieket és az inkatívak közül azokat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból mégsem keresnek munkát vagy keres ugyan munkát, de ha találna, két héten belül mégsem tudna munkába állni. Olyan inaktív, aki szeretne dolgozni, de mégsem keres munkát egyrészt az, aki reménytelennek gondolja, hogy talál, valamint az is, akinek van valamilyen fizetett inaktív státusza (pl. GYED, GYES, vagy diák, stb.) s emellett szeretne dolgozni, de a státusza miatt nem jelenik meg a munkanélküli nyilvántartásban.

A férfiaknál a munkaerő-piaci tartalék nagyobb résztét mindig a munkanélküliek teszik ki, míg a nőknél az inaktívak adják a nagyobb tartalékot.

Az utóbbi 10 év legmagasabb munkaerő-piaci tartaléka a nők esetében 2011-ben volt hazánkban, 429 ezer fő. A múlt évben ez a létszám 323 ezer főre csökkent. A 106 ezer fős csökkenésből 28 ezer fő 2015-ben realizálódott. 2011-2015 között a munkanélküliek 69 ezer fővel csökkentek, az inatívak közül dolgozni kívánók pedig alig több, mint felével csupán.

A női foglalkoztatottak létszáma ezidő alatt 186 ezerrel nőtt, tehát ebből is látszik, hogy az idő előrehaladtával nem állandó a munkaerő-piaci tartalék, hisz változik a népesség véleménye.

Ezen oldalról vizsgálva is kijelenthető, hogy a további női foglalkoztatás-bővülés fő forrását az inaktívak jelentik.

A negyvenes és ötvenes éveikben járó nők foglalkoztatása kiemelkedő (2015. női foglalkoztatásáról IV.)

2015_éves foglalkoztatasirata_oteves_korcsoportonként

A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a negyedik része a sornak.

A női foglalkoztatás legrosszabb éve az ezredforduló óta a 2009-es volt. 2009-2015 között a 15-64 éves korcsoportban a női foglalkoztatási ráta 8,2 százalékpontot javult, ami a tagállamok között is kiemelkedő.

A grafikonon látható, hogy minden 20 év feletti ötéves csoport jelentősen javult. Legnagyobb javulás az ötvenes éveikben járóknál, a 20-24 és a 45-49 éveseknél tapasztalható. A 40-59 évesek foglalkoztatási rátája jóval nagyobb, mint az uniós átlag.

Közel 5 százalékpontos elmaradást az uniótól a 20-34 közti korcsoportoknál találunk, ahol a legjelentősebb a kisgyermekesek aránya valamint itt találhatók a már valamilyen szakképzettséggel rendelkező, de még diák státuszú inkatívak is nagyrészt. Ők számos uniós országban legálisan meg tudnak jelenni részmunkaidős foglalkoztatottként. A hazai munkaerőpiac még nem elég rugalmas ehhez a foglalkoztatási formához.

Fontos látnunk, hogy e korcsoportokban sincs jelentős számú munkanélküli, tehát nálunk e csoportok aktivitása is jóval alatta van az unió számos országának. E csoportok bevonása a munkaerő-piacra munkanélküliség csökkentő programokkal nem megoldható.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

A részmunkaidős foglalkoztatott nők száma és aránya tovább csökkent (2015. női foglalkoztatásáról III.)

2015_éves foglalkoztatasirata_reszmunkaidos

A KSH március 4-én nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatokat, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a harmadik része a sornak. Vizsgáljuk most az adatokat munkaidő szerint.

Az ILO (ENSZ munkaügyi szervezete) definíciója szerint részmunkaidős foglalkoztatott az, akinél a munkaidő nem éri el a heti 36 órás átlagos leterhelést.

Az ábrán a 2014-es teljes munkaidős női létszám népességhez viszonyított aránya alapján állítottam sorba a tagállamokat, s a 15-64 éves korcsoportot vizsgáltam. Látható, hogy 2014-ben hazánk a 9. helyen állt. Mivel a 2015-ös év növekedése teljes egészében a teljes munkaidős csoportban történt – a részmunkaidősök létszáma közel 8 ezer fővel csökkent – így Szlovéniát megelőztük, s Portugália 2014-es teljes munkaidős arányát túlléptük. A 2015-ös portugál arányra várni kell még. Így legalább a 8. helyre várom hazánkat e rangsorban 2015-ben.

Uniós átlag alatti teljes munkaidős arányú országok csoportjában szinte csak az unió centrumabeli és mediterrán tagállamokat találunk, az újonnan csatlakozóknál mindenhol magas a teljes munkaidősök aránya.

Nálunk nem elterjedtek a heti 40 óránál kisebb munkavégzési formák. Az MT is csak a napi 4 órás részmunkaidőben gondolkodik sajnos máig. (Az MT szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez sugallja azt, hogy mást ne kérjen a munkavállaló…) Ausztriában általános dolog, hogy az anyák nagy része péntekenként otthon marad, amíg óvodás vagy bölcsődés a gyermeke. Azaz 4×8=32 órát dolgozik hetente.

A volt szovjet blokk országain kívül ott magas a női foglalkoztatás, ahol kialakultak a rugalmas, részmunkaidős, családbarát foglalkoztatási modellek, s ezek közül a legkevésbé a napi 4 órás foglalkoztatás az elterjedt. Rövidtávú feladatunk tehát a hazai modelleket megalkotni.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

2015-ben a 25 év alatti és az 55 év feletti nők foglalkoztatása javult legjobban (2015. női foglalkoztatásáról II.)

2015_éves foglalkoztatasirata_korcsoportonként

A KSH múlt pénteken nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatait, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A kirajzolódó folyamatok legérdekesebb oldalait mini elemzés-sorozatban mutatom be, ez immár a második része a sornak.

Korcsoportonként vizsgálva a fiatal nők foglalkoztatási rátája 1999 és 2009 közti évtizedben megfeleződött. 16,2%-os szintig zuhant, majd stagnált, s igazán látványos emelkedése a munkahelyvédelmi akció 2013-as bevezetésének hatására indult el. Két év alatt 7 százalékpontot javulva 2015-re 23,1%-os foglalkoztatási rátájú a 15-25 éves korcsoport.

Az Uniós átlag 2008-2013 között 4%-os csökkent, jelenleg nagyon kicsit emelkedik, de inkább csupán stagnál.

A foglalkoztatás szempontjából legjobb korcsoport, a 25-54 éves nők foglalkoztatási rátája 2011-től folyamatosan emelkedik, négy év alatt összesen 7,8%-ot, míg az unióban nem egészen 1%-ot csupán. Jelenleg jóval az uniós átlag felett járunk: e korcsoportban 74,4% dolgozik. E növekedést jelentősen befolyásolták a munkahelyvédelmi akció szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók és a kisgyermekesek után járó kedvezményei, valamint a GYED extra keretében a GYED mellett legálisan munkát vállalók megjelenése a munkaerő-piacon.

Az 55 felettiek az unióban is intenzíven javulnak. A magyar növekedés kicsivel jobb e csoportban az uniós átlagnál. Itt szintén a nyugdíjkorhatár emelkedése mellett a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek hatása is érezhető.

A múlt év folyamatit a következő bejegyzésekben részletezzük tovább.

2015-ben 1,9%-ot javult a női foglalkoztatás Magyarországon (2015. női foglalkoztatásáról I.)

2015_éves foglalkoztatasirata

A KSH nyilvánosságra hozta a 2015. éves foglalkoztatási adatait, köztük a nőkét is, ahogy ezt a korábbi években is szokta. A múlt év folyamatit több bejegyzésben tervezem feldolgozni, kezdjük is:

A 15-64 éves korú nők foglalkoztatási rátája a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas: 57,8%, ami éves szinten 1,9 százalékpontos javulást jelentett a múlt évben, s 2010 óta 7,6 százalékpontot növekedtünk.

2015-ben éves átlagban 1 millió 911 ezer nő dolgozott ebben a korcsoportban, 44 ezerrel többen, mint előző évben, s közel 200 ezerrel többen, mint 2010-ben.

Az unió éves adatait még nem ismerjük, csak az első 3 negyedévet adta még ki az EUROSTAT. Ezekből szakértői becslésem szerint 60,5% körülire várhatjuk az unió átlagát. Így már 3%-on belülre közelítettük meg. 5 éve még háromszor ilyen távol álltunk, 8,7 százalékponttal voltunk lemaradva.

A nőknél a múlt évben a versenyszféra ágazatai közül a „szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (I)” ágazat női foglalkoztatása javult a legnagyobb mértékben, 15 ezer fővel.

 

 

A foglalkoztatás javulása elsődlegesen az inaktivitás csökkenésből fakad

2015Q4megoszlás

A munkaerő-piac legfontosabb fogalmainak tisztánlátáshoz segítségként készítettem a fenti ábrát.

2010 előtt egész Európa, benne mi is, elsődlegesen a munkanélküliség kezelésére fókuszáltunk. Ezért is hívta akkor a városi humor Munkanélküliségügyi Minisztériumnak a terület akkori csúcsszervét.

2010 tavaszán szinte egyszerre helyeződött át a fókusz a foglalkoztatásra hazánkban és az unióban.

Így a 2010 előtti 2,6 milliós inkatív létszámot öt év alatt hatszázezerrel sikerült csökkenteni. Jelenleg a korcsoport 69%-a aktív, akkor 60-62% volt csupán. Európa legjobb foglalkoztatással bíró délnémet régióiban azonban több, mint 80% az aktívak aránya. Ott számos fiatal diák és kisgyermeket nevelő nő dolgozik heti 2-3 napot legálisan részmunkaidőben. Nálunk elenyésző a részmunkaidős atipikus foglalkoztatottak aránya, ők mind inkatív státuszúak.

Az inaktívak számának előbb említett hatszázezer fővel történő csökkenése mellett öt év alatt a foglalkoztatottak száma ötszázezerrel nőtt, a munkanélküliek száma pedig 174 ezerrel csökkent. (A 15-64 éves teljes népesség is több, mint kétszázezer fővel csökkent.)

A számok mutatják, hogy a foglalkoztatás bővülésünkhöz kisebb létszámmal járult hozzá a munkanélküliség csökkenése és többel az kisebb inaktivitás.

Tovább javult a foglalkoztatás 2015. IV. negyedévében – noha Magyarország továbbra is kétpólusú

2015Q4terkep_grafikon

A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,2%-ot javult a foglalkoztatási rátánk, s 1%-ot a munkanélküliségi rátánk. A 64,8%-os foglalkoztatásunk alapján az unió középmezőnyében, a 6,2%-os munkanélküliségünkkel pedig a jók között vagyunk.

Már 3 régióban jobb a foglalkoztatás, s csupán Észak-Alföldön rosszabb a munkanélküliség, mint az unió átlaga.

Az elmúlt öt évben Észak-Magyarország és Észak-Alföld utolérte Dél-Dunántúlt, s így mindhárom régió 60%-ra növekedett. E javulással már egyetlen régiónk sem uniós sereghajtó. (Talán emlékszünk rá, hogy nemrégiben még 4 hazai régiónk is benne volt az unió foglalkoztatási szempontból legrosszabb 20-as csoportjában, ma már mindannyian kiléptek e kétes dicsőségű klubból.)

E három 60%-os régiónk mellett a másik pólust a három 69%-os régiónk alkotja. Öt év alatt Közép-Magyarország előnye elolvadt, sőt jelenleg Közép-Dunántúl át is vette a vezető szerepet, ugyan csak hajszálnyi előnnyel. Az uniós átlagnál is magasabb mutatójú régióink igazi problémája már a mobilizálható munkaerő hiánya, s kisebb feladatot jelent náluk a munkanélküliség. A régiók egyre több megyéje érte el a teljes foglalkoztatottságot jelentő 3%-os munkanélküliségi szintet.

Hazánkban is egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. (Emlékszünk a 2010-es közgazdasági Nobel díjra?)

Térségünk metropoliszaiban Budapesten javult legjobban a foglalkoztatás

metropolis_regiok_foglalkoztatasa_2014

2010-2014 között a Közép-európai mertopolisz régiók közül Budapesten javult legjobban a foglalkoztatás. A 6%-os foglalkoztatási ráta emelkedés kimagasló, s az eddig publikált adatok szerint 2015-ben is folytatódik, további 1,5%-os növekedés várható.

2010-ben a térségben minden nagyváros megelőzött bennünket, még Bukarest és Kolozsvár is. 2014-ig Bécs és Ljubjana kivételével mindegyik városban javultak a munkaerő-piaci mutatók. Budapest a gyors növekedésnek köszönhetően felzárkózott, sőt már meg is előzi Bécset.

Bécshez viszonyítva Budapest már csak a kisgyermekes nők foglalkoztatása terén van lemaradva, de e szegmensben jelentősen.

(Metropolisz régiónak az Unió a nagyvárost és az azt körülvevő megyét tekinti. Ez Budapest esetében éppen megegyezik a Közép-Magyarországi régióval, más városoknál nem mindig jelenti a NUTS2 szintű régióját.)

Mikrofinanszírozással a fővárosért – Magyar Hírlap

A versenyszféra gazdasági teljesítményének húsz százalékát termelik meg a „kicsi” cégek

Szajlai Csaba – 2016.01.25. 01:12

A legutóbbi két év a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) több mint húszéves történetében olyan megújulást, innovációt jelentett, amilyenre korában nem volt példa – állítja Szalai Piroska, a BVK kuratóriumának elnöke. A szakember úgy tartja, az innovatív vállalkozásfejlesztés és a nonprofit mikrofinanszírozás révén egyre több budapesti vállalkozáshoz jutnak el.

Nők a „férfiasnak tekintett területeken”

elektronikai ágazat női foglalkoztatása 2014

járműgyártási ágazat női foglalkoztatása 2014

A HR Portál mai cikkében ír arról, hogy a „kifejezetten férfiasnak mondott gazdasági területeken, gyártásban, műszaki szakmákban is egyre erőteljesebben keresik a női munkavállalókat.” Az elektronika és a gépjárműgyártás területéről bemutatott két program (Mercedes és a Schneider Electric) mellett épp egy olyan szakértőt sikerült megtalálni az újságírónak, aki bizonyára nem tudott utánanézni a területet leíró objektív statisztikáknak. Így aztán szubjektív negatív élményeire alapozva úgy festette le a hazai munkaerő-piacot, mintha „a fejlett világból” jövő „nemzetközi hátterű vállalatoknak” kellett volna a magyar gazdaságba „beszivárogtatni” azt a szemléletet, hogy a „férfiasnak tekintett területeken” nők is dolgozzanak. S a női munkaerőt vagy a szerinte „nagyobb eséllyel korrumpálható” férfiak ellenében veszik fel a cégek, vagy fiatal korban a „külső adottságaik” miatt. Continue reading

Jelentősen csökkent, de még mindig sok az inkatív

inaktivitas_megyenkent_2015Q3

A korábbi bejegyzésekben láttuk, hogy az élvonalbeli megyéink munkanélküliségi rátája az unió legjobbjai közt van már, míg a foglalkoztatási rátája még csak közepesnek mondható. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy hazánkban még mindig sokan vannak inkatív státuszban.

Az unió átlagos inkativitási arányánál csupán Budapest és Vas megye volt alacsonyabb 2015. szeptemberében.

A legaktívabb svéd és német területeken 20% alatti az inaktívak aránya a 15-64 éves korcsoportban. Ott mindenhol sokkal rugalmasabb a munkaerő-piac, azaz sokkal több részmunkaidős – heti 2-4 napot dolgozó – fiatalt (többnyire második képzettségét szerző diákot) és kisgyermekes nőt látunk az aktívak között. A távmunkában dolgozók arányában az unió átlagához közel állunk.

Németországban és Svédországban magas az aktivitás és kevés gyermek születik, s nem is vágynak többre a fiatalok. Emiatt rohamosan szűkül a munkaerő utánpótlás belső forrása. Ezért kívánják a külső forrásaikat is mozgósítani (kelet-európai országok erőforrásainak elszívása és a migránsok közül a legjobb foglalkoztatási potenciállal rendelkezők lefölözése).

Nálunk egészen más a helyzet! Alacsony az aktivitás és kevés gyermek születik ugyan, de sokkal többet terveznek a fiataljaink. Tehát nálunk van potenciális belső utánpótlás. Egyrészt még van lehetőség a termékenységi ráta növelésére, másrészt a fiatalok és a kisgyermekesek esetében az inkatívak számának csökkentésére.

Teoretikusan számolva, ha minden megyénk elérné a felső-bajorországi aktivitási (80,9%) és munkanélküliségi (2,5%) szintet, akkor több, mint kilencszázezerrel többen, azaz 5 millió 150 ezren dolgoznának. Akkor a 15-64 éves korcsoportbeli inkatívak száma a jelenlegi 2 millió főről 1 millió 85 ezer főre csökkenne. (2010 hasonló időszakában még 2 millió 536 ezer fő volt.)

Úgy gondolom, a mostani inkatívjaink könnyebben bevezethetők a magyar munkaerő-piacra, mint azok a migránsok, akikkel nyáron találkozhattunk az ország több pontján. (S most ezt a kérdést csakis szigorúan a munkaerő-piac oldaláról közelítettem meg!)

Még családbarátabbá, rugalmasabbá kell formálódni a munkaerő-piacunknak azért, hogy a fiatalok és a kisgyermekes nők közül több olyannak legyen lehetősége legálisan munkát vállalni, akik egyszerre szeretnének tanulni és dolgozni vagy gyermeket nevelni és dolgozni.

Szeptemberben már 6 megyénkben jobb volt a foglalkoztatás az Unió átlagánál

foglalkoztatas_megyenkent_2015Q32015. III. negyedévében először van olyan megyénk, amelyben a foglalkoztatási ráta 70% feletti. Vas megyében a 15-64 évesek 71,4%-a legálisan foglalkoztatott. Öt évvel korábban, 2010 ugyanezen időszakában még itt is csupán 58,2% volt ez az arány, s akkor még három megyénkben is a korcsoport felénél kevesebben dolgoztak.

Kimutatható, hogy az ország minden területén nagyon jelentős javulás történt. Vas megye, a legjobb megyénk sincs azonban még az unió élvonalában. Miért? A következő bejegyzésben megmutatom.

Hol tartunk a teljes foglalkoztatásban?

munkanelkuliseg_megyenkent_EU28_2015Q3

Teljes foglalkoztatásról a szakirodalom akkor beszél, ha az adott területen a munkanélküliségi ráta 3% alatt van. (Egyes megengedőbb írásokban 5% alatt.)

2014. negyedik negyedévétől van hazánkban 3% alatti munkanélküliségű megye: Győr-Sopron megye, s 2015. harmadik negyedévben Vas megye is már szigorúbb értelemben vetten teljes foglalkoztatással bír. (Érdemes emlékeznünk rá, hogy 2010. hasonló időszakában még e megyéinkben is 7% volt a munkanélküliségi ráta.) 3% alatti mutatója Közép-Európában csak Prágának illetve egyes bajor és baden-württembergi régióknak van.

Ha nem vagyunk ennyire szigorúak, akkor Fejér, Zala és Veszprém megye is teljes foglalkoztatottságú területnek tekinthető. Szeptemberben pedig már csupán 3 megyénkben, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Beregben mértek az uniós átlagnál magasabb munkanélküliséget.

Jó lenne, ha 2016-ban az országos rátánk 5% alá csökkenne!

Az üzlet nagyasszonyai Bécsben

Az üzlet nagyasszonyai Bécsben címmel magyar üzletasszonyok számára rendezett külgazdasági napot a Bécsi Magyar Nagykövetség október 5-én, hétfőn. Hajas Gábor követ úr köszöntője után Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke és a nemzetgazdasági miniszter női foglalkoztatási tanácsadója a női vállalkozások szerepét elemezte Magyarország, Ausztria és az Unió gazdaságában és foglalkoztatásában.

tovább…

Jelentősen javultak a szegénységi mutatók

forrás: www.kormany.hu – 2014. december 16. 14:19

Jelentősen javultak hazánk szegénységi mutatói 2013-ban az EUROSTAT és a KSH módszertana és mutatója szerint. Míg korábban, 2007-2011 között folyamatosan romlottak az adataink, 2012-ben, a kormány intézkedéseinek köszönhetően már elérkezett a fordulat – írta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztosa a Napi Gazdaság című újságban megjelent tanulmányában.

Tovább…

Rekordszintre bővült a nők foglalkoztatása

forrás: Magyar Nemzet, 2014. november 19., szerda 08:59, frissítve: szerda 09:32 , szerző: Vass-Gabay Dorka

Magyarországon csaknem kétmillió nő dolgozik, ami 56,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, azaz több mint 3 százalékkal nőtt ez az érték. A korábbi, a második negyedévet összegző adatok szerint egy uniós országra sem jellemző ilyen mértékű emelkedés, amelyet hazánk az elmúlt időszakban elért. Az első három negyedév adatai pedig előrevetítik, hogy az idei éves mutató kimagasló lesz.

tovább…

Sikeres a GYED Extra – Egyharmaddal több kisgyermekes anya jött vissza dolgozni

Forrás: www.kormany.hu, 2014. augusztus 8. 11:38

A KSH 2014. II. negyedéves adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 37%-kal nőtt azon dolgozni visszatérő nők száma, akik korábban anyasági ellátásban részesültek, vagy családjukat látták el – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium női foglalkoztatás javításáért felelős volt miniszteri biztosa.

Tovább…

Szalai Piroska köszöntőt mond a SMART Vállalkozásfejlesztési konferencián

(forrás: www.kormany.hu 2014. április 15. 17:21)

Magyarországon kiemelten hangsúlyos terület a kkv-k fejlesztése, azon belül is a fiatal vállalkozók támogatása – mondta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos a SMART Vállalkozásfejlesztési konferencián.

A budapesti tanácskozáson hat közép-európai ország szakemberei vitatják meg a fiatal vállalkozások előtt álló problémákat. Szalai Piroska, aki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke is, emlékeztetett: a magyar GDP 56 százaléka 2011-ben a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető, valamint a foglalkoztatottak 74 százaléka dolgozott náluk.

Úgy vélekedett, hogy az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy hogy lehet egyszerre a foglalkoztatást bővíteni és a demográfiai problémákban is előrelépni.  A friss Eurostat adatok azt mutatják, hogy utóbbi területen nagyon hasonlóak Közép-Európa országainak problémái. Ezt támasztja alá, hogy a német, osztrák, cseh, szlovák és a magyar termékenységi mutató is alacsonyabb az EU átlagánál. A kormány család- és szociálpolitikai lépéseinek köszönhetően sikerült Magyarországon emelni ezt a rátát, 2012-13-ban 1,34 százalékra emelkedett a mutató, ami benne van az elmúlt 15 év három legjobb értéke között – húzta alá Szalai Piroska.

A fiatalok foglalkoztatási rátájáról szólva elmondta, hogy Magyarországon a válság alatt kezdődött el a csökkenés, de az elmúlt két-három évben ezt sikerült megállítani, és már közelíteni tudtunk az európai átlaghoz.

A fiatal vállalkozók száma Közép-Európa minden országában csökkent az elmúlt években, de vannak pozitív jelek is. Szalai Piroska reményét fejezte ki, hogy ezt a negatív folyamatot meg lehet fordítani, ehhez a civil, önkormányzati, állami szereplők összefogása, valamint erős kormányzati szerepvállalás szükséges – tette hozzá.

 

A szakpolitikus szerint minden eszközzel segíteni kell a fiatalokat abban, hogy sikeres vállalkozásaik legyenek. Ez Európa, Közép-Európa és Magyarország számára is elengedhetetlen – hangsúlyozta Szalai Piroska.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)