Skip to content

A nők munkaerő-piaci megoszlása (EU – HU)

100 fő 15-64 éves korosztályú nő munkaerő-piaci megoszlása 2011-ben

Nincs olyan foglalkoztatással akár csak kis részben is foglalkozó írás vagy műsor mostanában, ami nem arról szólna, hogy kevesen dolgozunk hivatalosan, s az EU országai közül mindenben hátul kullogunk. Tényleg mindenben? Ugye Önök is úgy tudják, hogy nem lehet projektet tervezni, ha a kiindulási SWOT analízis táblázatában az „Erősségek” rovatot üresen hagyjuk? Nézzük a számokat!

A foglalkoztatással kapcsolatosan megállapítható, hogy

  • A korosztálybeli nők közül 50,6 foglalkoztatott 2011-ben is (piros és kék csík összege), ami teljesen megegyezik a 2010-es értékkel és a válság kezdőévével, 2008-as adattal is. A 2009-es volt nálunk a mélypont: 49,9 érték. A magyar női foglalkoztatottak száma visszatért a válság előtti szintre már 2010-ben, míg a férfiaké 2011-re sem. A 27 országból a női foglalkoztatás tekintetében továbbra is csak Olaszországot, Görögországot és Máltát előzzük meg.
  • Az EU_27 átlaga 2011-ben 58,5. A 2008-as 58,9 volt az EU-ban a legmagasabb foglalkoztatási adat, ez 2010-re 58,2-re esett, majd a múlt évben már emelkedni kezdett.

(A magyar férfiak foglalkoztatási értéke 2007-ben volt a legmagasabb 64, ez a válság hatására 2010-ig 60,4-re csökkent, majd a múlt évben növekedett 61,2-re, még nem érte el a válság előtti szintet. Látható, hogy a férfiak foglalkoztatása jobban megsínylette a válságot, mint a nőké.

Az EU-ban a férfiak a legmagasabb foglalkoztatási szintet 2008-ban érték el, 72,7 értékkel, s 2010-ig lecsökkent ez az érték 70,1-re, s stagnált 2011-ben. Itt az emelkedés még nem indult el.)

Továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a foglalkoztatott nők száma teljes és részmunkaidős bontásban. A statisztikai értelemben vett teljes munkaidős – azaz heti 35 órát rendszeresen meghaladó – foglakoztatással kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 46,1 dolgozott 2011-ben teljes munkaidőben. Ez 0,6-os visszaesést jelent a 2010-es szintről. A maximumot 48,3 érték jelentette 2006-ban, onnan 2009-ig csökkent 46,4-re, 2010-ben nőtt 46,7-re. Az EU-ban ez a 13. legjobb érték. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország valamint Ciprus, Finnország és Portugália található.
  • Az EU_27 értéke 2011-re 40-re „emelkedett” (illetve stagnált) a 2010-es 39,9 értékről. A legmagasabb értéken 2008-ban tartózkodott, 40,9.

A statisztikai értelemben vett részmunkaidős foglalkoztatás fogalma kicsit eltér a hazai általánosan elfogadott használattól, mert minden foglalkoztatási forma beletartozik, ami a heti 35 órát rendszeresen nem meghaladó munkát jelent. Ez sem az „atipikus” sem a „rugalmas” foglalkoztatás a szaknyelvben elterjedt fogalmával nem egyezik meg, de az egyértelmű fogalmazás érdekében ezt az EU-s statisztikai értelmezést fogjuk használni. Megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 4,5-en részmunkaidős munkát végeztek 2011-ben. Ez az érték 0,7-tel magasabb, mint az előző éves adat, nálunk ez az érték a legmagasabb az eddigiek során. Így is csak Bulgária és Szlovákia van mögöttünk az EU országai közül.
  • Az EU átlagértéke 18,5, ami szintén a legmagasabb értéke eddig.

A foglalkoztatásunk tehát úgy stagnált, hogy 0,7 „főnyi” átrendeződés volt a teljes munkaidősből a részmunkaidős foglalkoztatásba .

A munkanélküliekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 6,3 fő volt munkanélküli 2011-ben. Ez a legmagasabb érték, 2010-ben 6,1 fő volt, de nem tér el jelentősen az EU 2011-es átlagos értékétől, 6,4-től . Az EU értéke 6 körül mozog 2000 óta, de mi ennél jobbak voltunk, a legkisebb magyar értéket 2001-ben mérték: 2,6 fővel. Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliek számának növekedése azonos női foglalkoztatott létszám mellett történt, tehát az inaktívak száma csökkent.

(Magyarország 2011-es női munkanélküli rátája 11,0, s ez 6,3 fő női munkanélkülit jelent 100 főre vetítve, míg az EU átlagos női munkanélküli rátája 9,8, ami 6,4 főt jelent a korosztályi megoszlásban. Az eltérést az okozza, hogy a ráta számítása a munkanélküliek/gazdaságilag aktívak képlettel történik, s a ráta számára az inaktívak láthatatlanok. Nálunk a megoszlásban a munkanélküliek/teljes korosztály létszáma összefüggést használtuk, s ez egy másik összehasonlítást eredményez. )

A gazdaságilag nem aktívakkal kapcsolatosan megállapítható, hogy:

  • A korosztálybeli nők közül 100 főből 43,2 fő volt inaktív. Csak Máltán, Olaszországban és Romániában volt az inaktív nők száma magasabb. Az előző évihez képest 0,1-del csökkent ugyan, de az 1997-es legmagasabb 51,4-es érték felöl nézve komoly javulást jelent.
  • Az EU átlagértéke 8,1-del kevesebb a magyarnál, 35,1.

Ehhez a témához még sokszor vissza fogok térni, több bejegyzést is érdemel, úgy gondolom!

Please share:
Published inRégi blogpostok
error

Enjoy this blog? Please spread the word :)