Jó hír, új adókedvezmény jön: A 25 év alattiaknak az átlagkeresetig nem kell személyi jövedelemadót fizetni 2022-től.
Ahogy korábban a kkv-k helyi iparűzési adójának csökkentését, úgy most ezt az szja csökkentést is támadja az ellenzék. Számomra most is felfoghatatlan, hogy miért baj az, ha a fiataloknak a bruttó kereset 15%-ával nő a nettó, kézhez kapott jövedelme, vagy máshogyan fogalmazva a nettó keresetük 22%-kal emelkedik?
Nézzük az intézkedés hátterét:
- a nyugdíj mellett dolgozóknak már most sem kell tb járulékot fizetni, ez a bruttóbér 18,5%-át jelentő kedvezmény számukra. Sőt az esetükben a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetni, azaz 15,5%-kal olcsóbb őket foglalkoztatni, mint más egyéb munkavállalót.
- a 15-24 éves fiatalok esetében hazánkban még mindig alacsonynak mondható a foglalkoztatási ráta. 2019-ben a korcsoport 28,5%-a dolgozott, tavasszal a pandémia hatására leesett 25,7%-ra, s a legutolsó (szeptember-novemberi) ismert adatok szerint 27,2%-ra visszaemelkedett. Itt még vannak munkaerő-piaci belső tartalékaink, amit érdemes lenne mozgósítani. A 2019-es értékünkkel a 16. helyen állunk a tagállamok között. Több, mint 10 százalékpontot javultunk 2010 óta, amikor a 18,3%-os rátánkkal a legrosszabbak voltunk az unióban.
- A korcsoportban a munkanélküliségi ráta még most is 11,4%, ami már alacsonyabb ugyan az uniós átlagnál, de így is a 11. helyre elegendő csupán a tagállamok közt. (Hazánk a 15-64 évesek között egyébként 3-4. helyen szokott állni az unióban.) 2010-ben még 26,4%-os rátánkkal a 18. helyen álltunk, tény, hogy hatalmasat javultunk azóta.
- A korcsoportban több, mint egymillióan vannak, s közülük 288 ezren voltak 2019-ben foglalkoztatottak, s 37 ezren munkanélküliek. Ha a munkanélküliek számát a teljes korcsoport létszámához viszonyítjuk, akkor ez 3,7% lenne csupán. A munkanélküliségi rátát azonban nem a teljes korcsoport létszámához hasonlítják, hanem csupán az aktívakéhoz, akik a foglalkoztatottak + a munkanélküliek. Látható, hogy a fiatalok foglalkoztatása csak akkor tud jelentősen bővülni, ha nemcsak a jelenleg munkanélküliekre, hanem az inaktívokra is komolyan fókuszálunk. Hazánkban nagyon alacsony azoknak az aránya, akik a tanulás mellett dolgoznak is. 2010-ben 1,8% volt, de 2019-ben is csupán 4,1% – ahogy az ábrákon látható. E téren a 22. helyen állunk még mindig. Azoknak az aránya, akik nem tanulnak, de dolgoznak 24,4%, ami az 5. legmagasabb érték, jóval átlagon felüli.
- A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 3. legalacsonyabb, mindössze 7,8%-a foglalkoztatottaknak.
Mindezek után érthető, hogy a fiatalok foglalkoztatása terén akkor tudunk az osztrák vagy a német közel 50%-os rátára eljutni a mostani 28,5%-ról, ha több részmunkaidős lehetőséget biztosítunk a szakmájuk megszerzése előtt állóknak. Lehetnek ezek gyakornoki munkák épp úgy, mint duális képzési lehetőségek, vagy bármi egyéb munkakörök. A diákok pedig akkor vállalnak ilyen munkát, ha azon a heti 1-2 napon, amikor dolgozni tudnak az iskola mellett, a megkeresett jövedelmük akkora, hogy megéri nekik a plusz terhet felvállalni. Továbbá a munkáltató számára egy kezdő betanítása mindig plusz költséget jelent, főképp akkor, ha nem teljes munkaidős munkatársról van szó. E terhek csökkentésébe állt bele az állam azzal, hogy az szja kedvezménnyel 15%-ot otthagy a munkavállalónál.
Ha egy 300 ezer forintos bruttó bért veszünk példaképpen, akkor idén még 45 ezer forintot kell fizetni szja-t és 54 ezer forintot, azaz 18,5% TB-t, így 201 ezer forint a nettó bér, jövőre pedig 246 ezer forintra fog emelkedni az szja nélküli nettó. (Érdemes megjegyezni, hogy 2009-ben még 80 ezer forint volt az szja ebben az esetben, mert 158 ezer forintig 18% volt az szja kulcs, felette pedig 36%.)
Véleményem szerint mindenki nyer az ügyön, igazi win-win szituációt teremt ez az intézkedés.
