(Ebben a postban a terjedelem miatt csak a bruttó átlagkeresettel foglalkozom, a nettó alakulása egy következő írás tárgya lesz majd.)
A KSH nyilvánosságra hozta a 2020 novemberi kereseti adatokat: a bruttó átlagkereset e hónapban 438 ezer forintra emelkedett, amelyből 376 ezer forint a rendszeres, s 62 ezer forint az nem rendszeres rész volt, azaz a prémium és a jutalom. Minden év végén a december elején kifizetett novemberi és a január elején kézhez kapott decemberi fizetések szokták a legnagyobb nem rendszeres részt tartalmazni, s ezért e két hónapban a legmagasabbak a havi átlagkeresetek.
Minden évben az első két hónapban egy alacsonyabb emelésről szoktak csupán dönteni a munkáltatók, ami a minimálbérek és szakmunkás bérminimumok emelkedése miatt kötelező. Általában február végére szokták elfogadni az éves költségvetéseket az önkormányzatok is és a vállalkozások nagy része is, s utána véglegesítik a béreket az adott évre, így aztán a rendszeres átlagkereseti szint egészen decemberig hasonló szokott maradni. 2020-ban ez a rendszeres átlagkereset emelkedés a járvány miatt május-júniusra tolódott. Ez is mutatja, hogy a munkáltatók nem igazán mertek elköteleződni, halasztották a döntéseket.
Tavasszal, húsvét környékén mindig megnövekednek egy-egy hónapban a nem rendszeres kifizetések. Így történt 2020-ban is. Április elején volt húsvét, s mivel a béremelések csúszását aki tehette kompenzálta az április elején kézhez kapott márciusi vagy az azt követő áprilisi bérekben.
2020-ban látható egy rendkívüli júniusi nem rendszeres keresetrész emelkedés is. Ez az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos keresetkiegészítésének következménye. Emiatt a múlt évben a közszférában magasabb volt az átlagkereset növekedés, mint a versenyszférában. 2020-ban a teljes nemzetgazdaságban 9,6%-os átlagkereset emelkedést mutatott ki a KSH az első 11 hónapban, ami a versenyszférában 9,5%-ot, a közszférában pedig 10,6%-ot jelentett. (A közszférába tartozik a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, a versenyszférába pedig a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások ágazatai.) A közszféra növekedéséhez hozzájárult még az ápolói bérek novemberi emelése és a közfoglalkoztatottak számának és arányának a csökkenése. A közfoglalkoztatottak bérét a statisztika a szociális ágazatba sorolja, s ez lefelé szokta húzni ezen ágazat keresetét általában, most a számuk csökkenése miatt azonban emeli az ágazat átlagát.
A január-november havi keresetek átlaga nemzetgazdasági szinten majdnem elérte már a 400 ezer forintot, 399.300 forint volt. Szinte biztos, hogy a novemberihez hasonló, magas nem rendszeres keresetrészt tartalmazó december fel fogja emelni az éves átlagot 400 ezer forint fölé, s ez komoly mérföldkőnek tekinthető a magyar munkaerőpiacon. A 2009-2010-es évek 200 ezer forintos bruttó átlagkeresete egy évtized alatt nominálisan megduplázódott. Már történt a megelőző évtizedben is ilyen duplázódás, de sajnos akkor a fogyasztói árak emelkedése a növekedés kétharmadát elvitték, s a vásárlóérték, azaz a reálérték akkor mindössze 33%-kal emelkedett. Ellenben 2010 óta történt duplázódás esetén a reálérték 58,4%-kal emelkedett, azaz a vásárlóérték másfélszeres lett.
Figyelemre érdemes tény, hogy az elmúlt közel 30 évből azok az évek, amelyekben csökkent a vásárlóértéke az átlagkeresetnek szinte mind baloldali kormányokhoz köthetők. Az Antall kormány utolsó 3 évéről van nyilvános adat, ezalatt egyszer volt 0,5%-os reálérték csökkenés, de a másik két év kompenzálta ezt, s összességében a három évben 6,4%-kal emelkedett az átlagkereset vásárlóértéke. Majd a Horn kormány alatt összességében 5%-ot csökkent, s ebből a „Bokros csomag” intézkedéseinek hatására 1995-ben -8,9%-ot, 1996-ban pedig -2,6%-ot kellett elszenvednünk. Az első Orbán kormány idején az átlagkeresetek nominálisan 80%-kal nőttek, amiből 32,4% reálérték növekedés volt. Ekkor a lakosság kicsit fellélegzett, elindultak a lakásépítések, növekedtek a megtakarítások. 2002-2010 között a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai időszak 8 évéből háromban reálérték csökkenés egyben pedig stagnálás történt, s így összesítve is mindössze 9,7%-kal növekedett az átlagkereset vásárlóértéke. 2010-től létrejött gazdaságpolitikai fordulat fókuszba állította a foglalkoztatás javítását, azaz a munkaerőpiac bővítésével együtt a keresetek javítását. 2010-től az Orbán kormányok időszakában összességében 58,4%-kal növekedett az átlagkereset reálértéke, ennyivel többet költhetnek a munkavállalók. Ebben az időszakban egy olyan év volt csupán, amikor az átlagkereset reálértéke csökkent, ez a 2012. Ebben az évben 4,7%-kal emelkedett a nominál érték és 5,7-kal a fogyasztói árak. Ez volt az az esztendő, amikor közel 20%-kal emelkedett a minimálbér, de olyan mértékben megnőtt a közfoglalkoztatottak aránya, hogy annak már jelentős átlagcsökkentő hatása is volt. Korábbi postban bemutattam, hogy az Orbán kormányok alatt nőtt a minimálbérek reálértéke, a Medgyesy-Gyucsány-Bajnai kormányok alatt pedig csökkent.
A keresetek reálérték növekedése 2015 után folyamatosan 5% feletti. Ettől az időszaktól elmondhatjuk, hogy a foglalkoztatottak létszámának növekedése olyan mérvű, hogy a magyar munkaerő-piac kínálati jellege megszűnt, ekkor már jóval nagyobb problémát jelentett a munkaerő-hiány, mint a munkanélküliség, ami a kereseteket is felfele hajtotta. 2017-től a növekedéshez hozzájárult továbbá a 2016 novemberi hat évre szóló bérmegállapodás, amelynek értelmében többek közt 27%-ról folyamatosan csökkent a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke, ami jelenleg már 15,5%. Idén még további 2%-os csökkenés várható, ha a 2020 teljes éves bruttó átlagkereset reálértékének növekedése a versenyszférában eléri a 6%-ot. Az első 11 hónapban ez megtörtént. A decemberi értékeket február végén ismerjük meg, addig érdemes szurkolni, hogy meg is maradjon a bűvös 6%.