(A tegnapi postban foglalkoztam a bruttó átlagkeresettel, most nézzük, hogyan alakult a nettó.)
A KSH pénteken nyilvánosságra hozta a 2020 novemberi kereseti adatokat: a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 300.200 Ft/hó volt az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében, amely 8,8%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
2020 január-november hónapjaiban a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset az egyes ágazatoknak szóló járulékkedvezmények miatt még jelentősebben, együttesen 9,9%-kal nőtt a 2019 azonos időszakához képest.
Minden év végén a december elején kifizetett novemberi és a január elején kézhez kapott decemberi fizetések a jutalmak és a prémiumok miatt a legmagasabbak, így várható decemberre is háromszázezer forint feletti érték, s ekkor 2020-ra az éves átlag el fogja érni a 277 ezer forintot, a fogyasztói árak növekedése nélküli vásárlóértéke is több, mint 6%-kal emelkedik várhatóan.
Ahogy a bruttónál már mutattam, a nettó is minden évben az első két hónapban a legalacsonyabb. Ekkor a minimálbérek és szakmunkás bérminimumok emelkedése miatt kötelező emelésről szoktak csupán dönteni a munkáltatók. Március elejére már vannak elfogadott éves költségvetések, s legtöbben ekkor emelik az adott évre a béreket. Tavaly áprilisban volt húsvét, így a márciusi és az áprilisi fizetések kicsit magasabbak voltak az ekkor több helyen szokásos nem rendszeres juttatások miatt. A júniusi kiugrást az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítése okozta.
Jelen minielemzésben azért a kedvezményekkel számított nettó átlagkeresettel foglalkozom be, mert ha a 2010 előtti nettó adatok esetében az akkori összes kedvezményt figyelembe vesszük, akkor úgy igazságos, ha a 2012-es új kedvezményrendszer esetében a legjelentősebb elemet, a családi adókedvezményt nem hagyjuk ki az összehasonlításkor, sőt a pandémia alatti nettót érintő átmeneti ágazati kedvezményeket is együtt vizsgáljuk.
Az így számított nettó átlagkeresetből a fogyasztói árak emelkedését kivéve a kapott vásárlóérték növekedését és csökkenést 1992-től évente az első ábrán láthatjuk. Nagyon hasonló következtetést vonhatunk le, mint korábban a bruttó bérek esetében.
– Az Antall kormány idején az első évről nincs adatunk, majd két esztendőben csökkent a nettó átlagkereset vásárlóértéke, de a harmadik év 7,2%-os növekedése visszakorrigált, s az egész időszakra 1,6%-os vásárlóérték növekedést tapasztalhattunk.
– Majd a Horn kormány alatt a Bokros csomag 1995-ben -12,2%, 1996-ban pedig további -5% csökkenést eredményezett, amit a következő két év már nem tudott visszakorrigálni, összességében -9,3% vásárlóérték csökkenést kellett elszenvednünk.
– Az első Orbán kormány 25,7% növekedést hajtott végre – azaz negyedével növelte az átlagos nettó keresetet, egyetlen évben sem volt csökkenés.
– A Medgyessy-Gyucsány-Bajnai kormányok 8 évéből háromban csökkent a vásárlóérték, egyben nagyjából stagnált, s így összességében is csupán 13,7%-kal növekedett a két kormányzati ciklus alatt. A környező országok a 2004-es EU csatlakozást követő években jóval nagyobb mértékben tudták emelni a keresetek vásárlóértékét, így ebben az időben lehagytak bennünket a jövedelmek területén is.
– 2010-től az Orbán kormány megduplázta a nettó átlagkereset nominális értékét, s kétharmadnál is nagyobb, 68%-os növekedést hajtott végre a vásárlóértékben. Egyetlen év volt, a 2012-es, amikor a nettó átlagkereset vásárlóértéke csökkent, de ebben az évben ugrott meg a közfoglalkoztatottak létszáma, s az alacsony keresetük jelentős átlagcsökkentő hatású. 2014-től két éven át 4% körüli, majd 2016-tól végig jóval 5% feletti az emelkedés, ami uniós szinten is kimagasló érték.
Ez a jelentős nettókereset emelkedés nem járt együtt ugyanilyen mértékű bérköltség emelkedéssel a munkáltatóknál, mert a béreket terhelő adók jelentősen csökkentek ezen idő alatt. A munkáltatók még a bruttóbér 32%-át fizették 2008-ban járulékként, addig 2020. II. félévében már csak 15,5%-át, s idén júniustól további 2% csökkentés is elképzelhető, ha a reálkereset éves növekedése a versenyszférában eléri a 6%-ot a teljes 2020-as évre.
Az un. adóék, ami azt mutatja meg, hogy a munkáltató által kifizetett bérek mekkora részét kell az államnak fizetni különféle adókra és járulékokra, 2008-ban az átlagkeresetű egyedülálló gyermektelenek esetében még 54,1% volt – azaz több, mint felét elvitte az állam, s mindössze 45,9% maradt nettóban a munkavállalónál, ezzel az OECD országok közül a 2. legnagyobb bérterhet nálunk kellett fizetni. 2020-ra az adóék lecsökkent 43,64%-ra, s ezzel már Csehország és Szlovénia szintjére kerültünk. Ha idén a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 2 százalékponttal csökken júniustól, akkor ez az adóék tovább fog csökkenni 42,64%-ra.
2015-2019 között az OECD országok közül nálunk volt a legnagyobb csökkenés a bért terhelő adók mértékében.
