Épp ellenkezően történt, mint ahogy a napokban a baloldali média több helyen állította.
Az OECD nyilvános adatbázisaiban éves bontásban megtalálhatók a bruttó keresetek eloszlásának legjellemzőbb mutatói. Közülük egyik azt ábrázolja, hogy az adott országban a legmagasabb keresetűek hányszorosát keresik a legalacsonyabb keresetűeknek. Pontosabban a teljes munkaidős alkalmazottak legmagasabb bruttó keresetű 10%-ába tartozók legalacsonyabb értékét (a 9. decilis felső értékét) osztják a legalacsonyabb keresetű 10%-ba tartozók legmagasabb értékével (az 1. decilis felső értékével), s az így kapott arány megmutatja, mekkora az eltérés a legkisebb és a legnagyobb keresetek között. Értelemszerűen, minél kisebb ez az arány, annál kevésbé szakadnak le a kiskeresetűek, s annál kevésbé tudnak „elhúzni” a magas keresetűek. Ha csökken az arány, akkor zárul a bérolló, ha nő, akkor nyílik.
Az első ábrán látható, hogy az OECD országok átlaga nem mutat nagy eltéréseket, 2018-ban 3,31 értékre csökkent a 2007-es 3,60-ról.
Hazánkban jóval nagyobb különbségeket tapasztalunk. 2000-2002 között az első Orbán kormány idején két év alatt jelentősen, majdnem 0,6-del csökkent az arány 4,66-ról 4,07-re. Majd a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok első két évében vissza is tért 4,61-re, azaz ekkor tényleg brutálisan nőtt a különbség a legszegényebbek és a leggazdagabbak között (lehet, hogy eltévesztették az időszakot a hírekben…). A 2007-2008-as csökkenés után ismét nyílt a bérolló, s 2010-ben a kormányváltáskor 4,25-ön állt. Innen folyamatosan csökkenve nyolc év alatt elérte a 3,22-es szintet, amely már az OECD átlagánál is alacsonyabb érték.
A mai napon 24 ország 2018 évi mutatóit ismerjük, közülük a 11. helyen állunk. 2010-ben ebben az országcsoportban a 19. helyet tudtuk csak elfoglalni.
Magyarországon csökkent 2010-2018 között a legnagyobb mértékben a legszegényebbek és a leggazdagabbak között a különbség Columbia után a másik ábrán látható 24 OECD ország között.
Megfigyelhető, hogy a legnagyobb javulás rendre a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelésekor volt.
2019-ben és 2020-ban is becslésem szerint tovább csökkent a különbség, mert egyre kevesebben vannak az alkalmazottak között az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak, s a minimálbért keresők száma is egyre alacsonyabb, valamint folyamatosan 8-8%-kal nőtt ebben a két évben is a minimálbér.
Legutóbb ígértem a nemek közti különbségekkel foglalkozó minielemzéseket, ezeket is hozom, nem felejtettem el. Most azonban látva a téves híreket, úgy gondolom, hogy a minimálbér – alacsony keresetek – szegények aránya témákat is több postban több oldalról is meg fogjuk vizsgálni.
Köszönöm, hogy elgondolkodsz, s nem hagyod magad befolyásolni megalapozatlan állításokkal!
