Hazánkban nincs különbség a nők és a férfiak között a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés terén!
A legutóbbi adataink szerint Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a nemek közti különbség, de 2008 óta mindig jobbak voltunk az uniós átlagnál.
A KSH legfrissebb szegénység vagy társadalmi kirekesztődés adataiból tudjuk, hogy már nincs különbség e téren a nemek között hazánkban. Az Eurostat a múlt éves adatokat még csupán 2 ország esetében adta ki, a többiek legutolsó adatai tavalyelőttiek. Az unió átlagában 1,4-2,2 százalékponttal nagyobb a nők aránya a férfiaknál. Hazánkban 0-1,6 százalékpont között volt a különbség 2008-2020 közötti években.
Ebben a nemzetközi standardok szerinti mérésben 2010-2019 között a tagországok között nálunk csökkent Bulgária után legnagyobb mértékben a kockázatnak kitettek aránya, ha pedig 2013 óta vizsgáljuk a javulásunkat, akkor a legnagyobb az unióban.
Az EU 2020-ra azt a célt tűzte ki, hogy a 2008-as létszámhoz képest 20 millió fővel csökkenjen a számuk. Mi 450 ezer fős csökkenést céloztunk meg. 2020-ra többszörösével, közel 1,1 millió fővel csökkent az arány nálunk, az unióban pedig még csupán 2019-ig 12 millióval – erről korábbi postokban már írtam.
Ehhez a statisztikához a KSH a „Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel”-ben gyűjti az adatokat, nem a foglalkoztatottak fizetéseit vizsgálja. Azon személyek vannak kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának, akik esetében a következő 3 tényező közül legalább 1 fennáll:
– relatív szegény: olyan háztartásban él, ahol a háztartás jövedelme (income, azaz a háztartás minden bevétele, nemcsak a munkával szerzett kereset) nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60%-át. Az EU átlagnál jobbak vagyunk, a nők értékei hazánkban 2015-ig jobbak, 2016-2019 között rosszabbak, majd 2020-ban ismét jobbak a férfiakénál.
– nagyon alacsony munkaintenzitású: olyan háztartásban él, ahol a munkaképes korú (itt: 18-59 éves) személyek a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával. A mutatónk az uniós átlag jobb, nálunk a nők aránya közel egyforma, mindössze 0,4 százalékponttal magasabb, mint a férfiaké.
– súlyosan deprivált: az alábbi 9 fogyasztási tétel közül legalább 4 esetében anyagi okból lemondani kényszerül. (Fizetési hátralékos, váratlan kiadásait képtelen fedezni, anyagi okból nincs telefonja, színes TV-je, mosógépe, személygépkocsija, évente egy hét üdülést, kétnaponta húsfogyasztást és a lakása megfelelő fűtését nem tudja finanszírozni.) – voltak nagyon magas értékeink, jelenleg az uniós átlag (5,5%) másfélszeresén állunk (8%), hazánkban a nemek aránya itt is szinte azonos, a nők aránya mindössze 0,3 százalékponttal magasabb a férfiaknál.
Megállapítható, hogy a legrosszabb éveinkben, a devizahitelek és a magas munkanélküliség időszakában is és az uniónál sokkal alacsonyabb szegénységi kockázatú éveinkben is EGYFORMÁN sújtotta a mindkét nemet e veszély, nem úgy, mint számos olyan tagországban, ahol a nők sokkal inkább veszélyeztetettek, mint a férfiak.
