Skip to content

Kategória: foglalkoztatás

Az alacsony keresetűek arányának csökkenése Magyarországon volt a második legnagyobb 2010 és 2018 között

Alacsony keresetűnek tekintjük azokat, akik az adott ország bruttó mediánkeresetének a kétharmadát vagy annál kevesebbet keresnek. Az Eurostat négyévente adja ki a tagországokban az alacsony…

A nettó minimálbér 85-170%-kal nőtt, a nettó garantált bérminimum pedig 108-190%-kal 2010 és 2021 februárja között

A korábbi minimálbérrel kapcsolatos postjaimhoz többen tettek megjegyzést arról, hogy a növekedés bruttóban kimagasló, de mi van a nettóval! Nos nézzük meg akkor, hogy mi…

Az OECD nyilvántartása alapján 2010-2019 között Magyarországon növekedett legjobban a minimálbér reálértéke Litvánia után

Az OECD 2019-es árakon (ezzel kiküszöbölve a fogyasztói árak időbeli változását, azaz az inflációt) és vásárlóerő paritáson (ezzel pedig az egyes országok valutáinak piaci árfolyama…

Összesítő a minimálbér, a bruttó és a nettó kereset reálértékének az elmúlt három évtizedben történt változásairól

Kérésetekre összeszerkesztettem az elmúlt napokban készült minielemzésekből a három évtized folyamatait. Igazatok van, látványos lett!Megvallom nektek, ha egy hónapja csak úgy elém tett volna valaki…

Dobogón: Vas megye, Budapest, Fejér megye – decemberben 8 megyénkben jobb a foglalkoztatás az Unió átlagánál

2015Q4terkep_megyek

A KSH nyilvánosságra hozta a 2015. IV. negyedév megyei foglalkoztatási adatait.

A megyék és a Főváros foglalkoztatási ráta alapján felállított rangsorában a dobogón sorrendben Vas megye, Budapest és Fejér megye állt a múlt év végén.

Nők a „férfiasnak tekintett területeken”

elektronikai ágazat női foglalkoztatása 2014

járműgyártási ágazat női foglalkoztatása 2014

A HR Portál mai cikkében ír arról, hogy a „kifejezetten férfiasnak mondott gazdasági területeken, gyártásban, műszaki szakmákban is egyre erőteljesebben keresik a női munkavállalókat.” Az elektronika és a gépjárműgyártás területéről bemutatott két program (Mercedes és a Schneider Electric) mellett épp egy olyan szakértőt sikerült megtalálni az újságírónak, aki bizonyára nem tudott utánanézni a területet leíró objektív statisztikáknak. Így aztán szubjektív negatív élményeire alapozva úgy festette le a hazai munkaerő-piacot, mintha „a fejlett világból” jövő „nemzetközi hátterű vállalatoknak” kellett volna a magyar gazdaságba „beszivárogtatni” azt a szemléletet, hogy a „férfiasnak tekintett területeken” nők is dolgozzanak. S a női munkaerőt vagy a szerinte „nagyobb eséllyel korrumpálható” férfiak ellenében veszik fel a cégek, vagy fiatal korban a „külső adottságaik” miatt.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)